Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) befogadta az ukrán pénzszállítók ügyét, összesen hat eljárást indítva a magyarországi fogvatartásukkal kapcsolatban. A felperesek súlyos jogsértéseket állítanak, többek között kínzást és jogellenes szabadságelvonást, melyek sértik az Emberi Jogi Egyezmény releváns cikkeit. Az ukrán Oscsadbank szerint az EJEB döntése azt jelzi, hogy jogi álláspontjuk megalapozott, és a Bíróság érdemben kívánja vizsgálni az ügyet.
A pénzszállítók tanúvallomásai és korábbi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az elfogás során megalázó és embertelen bánásmódban részesültek. Egyikük elmondása alapján a golyóálló mellény levételekor a fejére léptek, majd rátérdeltek. A beszámolók szerint a fogvatartottakat 29 órán keresztül bilincsben és csuklyában tartották, továbbá egyiküknek életmentő orvosi beavatkozásra is szüksége volt. Ezek a cselekmények a felperesek szerint megsértik az Emberi Jogi Egyezmény kínzás tilalmáról, valamint a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról szóló rendelkezéseit.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót, és több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglaltak le furgonjaikból. Az ügyészség szerint egy feljelentés alapján történt az akció, melyet később az Alkotmányvédelmi Hivatal tett meg, az Információs Hivataltól származó adatokra támaszkodva. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, az Oscsadbank jogásza, valamint a pénzt küldő osztrák Raiffeisen bank egyaránt azt állítják, hogy a szállítmány teljesen jogszerű volt, megfelelő engedélyekkel rendelkeztek az Ausztriából Ukrajnába történő szállításra.
Ezzel szemben a magyar kormányzati kommunikáció pénzmosás gyanúját vetette fel, és még a Tisza Párt finanszírozásával is összefüggésbe hozta az ügyet, ám ezekre a vádakra eddig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet született arról, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a lefoglalt vagyon jogcíme. A Központi Nyomozó Főügyészség öt személyt gyanúsít az aranykonvoj-üggyel kapcsolatban, köztük Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját, hétrendbeli, sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével, amit ő tagad. Három rendőrjárőr is gyanúsított az ügyben. Korábbi sajtóinformációk szerint a rajtaütésen a jegyzőkönyvvel ellentétben csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított pénzmosás gyanújával eljárást.
Júniusban derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök döntött az aranykonvojra való lecsapásról, és még a rajtaütés időpontját is a kormányzat határozta meg. Az ügy részleteit ismerő források szerint azonban a műveletet szakmailag semmi sem indokolta. Ez a háttérinformáció kiemeli a hazai eljárás és a politikai befolyásoltság lehetséges összefüggéseit, ami további kérdéseket vet fel az ügy objektivitásával kapcsolatban.
Az EJEB bekapcsolódása az ügybe kiemelt jelentőségű, mivel a Bíróság feladata az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartatása a tagállamokban. Az eljárás elindítása azt jelzi, hogy a bemutatott bizonyítékok és állítások elegendő súllyal bírnak ahhoz, hogy érdemi vizsgálatot igényeljenek. Egy esetleges jogsértés megállapítása komoly következményekkel járhat Magyarország számára, mind nemzetközi jogi, mind reputációs szempontból, és befolyásolhatja az ország megítélését az emberi jogok tiszteletben tartása terén. Az ügy rávilágít a bűnüldöző szervek eljárási szabályainak betartására és az emberi jogok tiszteletben tartásának alapvető fontosságára, még gyanúsítottak esetében is.
Az EJEB eljárása várhatóan hosszadalmas lesz, és alapos vizsgálatot igényel a felperesek állításainak és a magyar hatóságok védekezésének. Amennyiben a Bíróság jogsértést állapít meg, az érintett pénzszállítók kártérítésre jogosulttá válhatnak, ami jelentős anyagi és erkölcsi elégtétel lehet számukra. Párhuzamosan zajlik a hazai nyomozás is, amelynek keretében több gyanúsított ellen folyik eljárás, köztük magas rangú korábbi tisztségviselővel és rendőrökkel szemben. Az ügy kimenetele nemcsak az érintett személyekre, hanem a magyar jogállamiság és a kormányzati átláthatóság megítélésére is hatással lehet, különösen a kormányzati kommunikáció és a szakmai indokoltság hiányával kapcsolatos állítások fényében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása