Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) befogadta az ukrán Oscsadbank pénzszállítóinak panaszát, ezzel hat különálló eljárást indítva a magyarországi fogvatartásuk körülményei miatt. A felperesek súlyos vádakat fogalmaztak meg a magyar hatóságokkal szemben, állítva, hogy kínzásnak és jogellenes fogva tartásnak voltak kitéve. Az ukrán állami hírügynökség, a Suspilne számolt be az EJEB döntéséről, az Oscsadbank közlése alapján.
Az incidens 2026. március 5-én történt az M0-s autópályán, ahol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai két, az ukrán Oscsadbank tulajdonában lévő pénzszállító járművet állítottak meg. A konvoj az ausztriai Raiffeisen Bankból szállított jelentős értékű vagyont Ukrajnába, amely 40 millió dollárt, 35 millió euró készpénzt, valamint 9 kilogramm aranyat foglalt magában. A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával intézkedtek, lefoglalva a járműveket és a szállítmányt.
A héttagú, fegyvertelen személyzetet az intézkedést követő napon kihallgatták, majd kiutasították Magyarországról. Az ukrán pénzszállítók később panaszt tettek, embertelen bánásmódra és jogaik megsértésére hivatkozva. Ezek a panaszok képezik az alapját annak a hat eljárásnak, amelyet most az Emberi Jogok Európai Bírósága vizsgál.
Az ügy jogi háttere összetett, és több szálon fut. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2026. október 2-án vonta saját hatáskörébe az ügy nyomozását, ami azóta is tart. A KNYF tájékoztatása szerint eddig öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben. Ezen gyanúsítottak között szerepel a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik vezetője is.
Rajtuk kívül három rendőrt is gyanúsítanak, mégpedig hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével. Az ügy politikai dimenziója is jelentős. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter nemrégiben Facebook-bejegyzésben szólította fel Orbán Viktort, az akkori miniszterelnököt az úgynevezett aranykonvoj-ügy teljes körű tisztázására.
A tárcavezető azt követelte, hogy Orbán Viktor vállalja a felelősséget, amennyiben ő rendelte el a konvoj megállítását, és ne engedje, hogy az akciót végrehajtó rendőröket tegyék meg bűnbaknak. Ruszin-Szendi Romulusz posztjában egy volt főügyész állítására hivatkozott, miszerint az utasítás a legfelsőbb politikai szintekről érkezett. Orbán Viktor erre reagálva egy MTI-hez eljuttatott közleményben azt nyilatkozta, hogy az aranykonvojügyben eljáró hatóságok kormányzati utasítás nélkül is kiválóan végezték a munkájukat, ezzel elutasítva a politikai beavatkozás vádját.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése, miszerint befogadta a pénzszállítók panaszát és eljárást indított, rendkívül fontos mérföldkő az ügyben. Az ukrán Oscsadbank álláspontja szerint ez a lépés azt jelzi, hogy jogi álláspontjuk megalapozott, az ügynek komoly jogi kilátásai vannak, és a Bíróság szándékában áll érdemben vizsgálni a felmerült kérdéseket. A felperesek súlyos vádjai, miszerint a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogi Egyezmény kínzás tilalmáról, valamint a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról szóló cikkeit, komoly aggályokat vetnek fel.
Amennyiben az EJEB megállapítja a jogsértéseket, az jelentős következményekkel járhat Magyarország számára, mind jogi, mind nemzetközi presztízs szempontjából. Az ügy rávilágít a bűnüldöző szervek eljárásainak jogszerűségére és az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságára, különösen olyan esetekben, ahol külföldi állampolgárok érintettek. Az EJEB eljárása lehetőséget teremt az igazság kiderítésére és a felelősség megállapítására.
Az EJEB eljárása hosszú és alapos vizsgálatot foglal magában, amelynek során mindkét fél, azaz a felperesek és a magyar állam is bemutathatja érveit és bizonyítékait. A Bíróság döntése precedens értékű lehet, és iránymutatást adhat hasonló esetek kezeléséhez a jövőben. Párhuzamosan az EJEB eljárásával, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása is folytatódik Magyarországon, amelynek célja a bűncselekmények feltárása és a felelősök azonosítása.
A két vizsgálat eredményei kölcsönösen befolyásolhatják egymást, és hozzájárulhatnak az ügy teljes körű tisztázásához. Az aranykonvoj-ügy tehát továbbra is a figyelem középpontjában marad, mind nemzetközi jogi, mind hazai bűnüldözési és politikai szempontból, és a következő időszakban várhatóan további fejleményekre lehet számítani.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása