Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Portfolio-nak adott interjújában részletesen ismertette a magyar energiapolitika aktuális irányait és jövőbeli céljait. A tárcavezető megerősítette a rezsicsökkentés fenntartását, és bejelentette a támogatási rendszer kiterjesztését, különös tekintettel a tűzifával fűtő háztartásokra.
Az interjúban szó esett az üzemanyagárakról, a stratégiai olaj- és gázkészletekről, a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának lehetőségeiről, valamint a megújuló energiaforrások és energiatárolás fejlesztésének fontosságáról.
A miniszter közölte, hogy az energiaárak csökkentése továbbra is kiemelt cél, ezért a rezsicsökkentés rendszere fennmarad. Ennek keretében a tűzifával fűtők is támogatásban részesülnek, mivel sok rászoruló háztartás található közöttük. A tűzifa áfáját 27-ről 5 százalékra mérsékelték, és a szociális tűzifa keretét megduplázták, így a korábban kimaradók is hozzáférhetnek a kedvezményekhez.
Az üzemanyagárakkal kapcsolatban Kapitány István elmondta, a kormány nem tervezi minden fogyasztóra kiterjedő, rögzített árak bevezetését. Indoklása szerint ez igazságtalan lenne azokkal szemben, akik nem autóznak, ezért a célzott dízeltámogatás mellett döntöttek. Hozzátette, hogy a hazai benzin- és dízelárak a régiós átlag alatt maradnak, és folyamatosan figyelemmel kísérik alakulásukat.
A stratégiai olajtartalékokat nem kívánják az üzemanyagárak mérséklésére felhasználni, az elsődleges szempont az ellátásbiztonság fenntartása. A biztonsági készletek márciusban 44 napra csökkentek, de azóta 87 napra sikerült feltölteni, és őszre elérhetik a 90 napos szintet.
Az energiaellátás diverzifikálása érdekében Magyarország a Barátság vezetéken kívül az Adria-vezetéken keresztül is kap kőolajat. A kormány a horvát féllel és a Mol-lal együttműködve teszteli a vezeték teljes kapacitását, hogy felmérjék, képes-e folyamatosan és üzembiztosan ellátni a Mol finomítóit.
A gázellátás tekintetében a miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar gáztárolók töltöttsége meghaladja az európai átlagot, és a rendelkezésre álló készlet a tavalyi lakossági fogyasztás másfélszeresének felel meg. Ezért télen nem várható probléma a gázellátásban. A földgáz több irányból is beszerezhető, például a Krk-szigeti LNG-terminálról, Ausztrián és Szlovákián keresztül, valamint hosszú távú LNG- és oroszgáz-szerződések biztosítják az ellátást 2026-2027-ig.
A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának esélyeit kedvezőnek ítélte a miniszter, de kiemelte, hogy ehhez még műszaki vizsgálatokra van szükség. Körülbelül két év múlva várható egyértelmű döntés a jelenlegi blokkok üzemidejének meghosszabbításáról, melynek megvalósíthatóságát a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják.
A Duna alacsony vízállása miatt szükségessé vált fenékküszöb hosszú távon is elengedhetetlen, de a végleges kialakításnál biztosítani kell a folyó hajózhatóságát. A biztonsági szivattyúk gyártása megkezdődött, a termelést kiszolgáló szivattyúkat pedig még tervezni és gyártani kell.
Az energiaárak csökkentése és a támogatási rendszer kiterjesztése közvetlenül érinti a háztartások költségvetését, különösen a rászoruló családok esetében. A tűzifa áfájának csökkentése és a szociális keret duplázása jelentős segítséget nyújt azoknak, akik eddig kimaradtak a rezsicsökkentés előnyeiből.
Az ellátásbiztonság fenntartása kulcsfontosságú az ország gazdasági stabilitása és a lakosság komfortérzete szempontjából. A gáztárolók magas töltöttsége és az olajtartalékok szintje garantálja a zavartalan működést a fűtési szezonban és az ipari termelésben.
A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának lehetősége stratégiai jelentőségű, mivel Paks II. projektje jelentős késésben van, és a jelenlegi blokkok leállítása 2032-től esedékes. Az üzemidő-hosszabbítás biztosíthatja az átmeneti időszakban a stabil és olcsó atomenergia-ellátást.
A 2027 őszétől esetlegesen megszűnő orosz gázimport miatt kiemelt feladat a beszerzési források további diverzifikálása. A miniszter szerint fontos, hogy az országnak több opciója legyen, amikor döntési ponthoz érkezik a 2026-2027-es időszak utáni ellátásról.
A következő négy-öt év energetikai fejlesztéseiben a nap- és szélenergia, az energiatárolás és az elektromos hálózat korszerűsítése kap kiemelt szerepet. Az Otthoni Energiatároló Program átalakításával 15 ezerrel több család, összesen 57 ezer pályázó juthat támogatáshoz.
A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra mintegy 4000 megawatt tárolókapacitással rendelkezzen, amit vállalati energiatárolók fejlesztésével is növelnének. Ez a stratégia hozzájárul a rendszer rugalmasságához és az ország hosszú távú energiafüggetlenségéhez.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása