Ukrajna az elmúlt hetekben több alkalommal is dróntámadásokat hajtott végre oroszországi adatközpontok ellen, melyeknek mérhető hatásai voltak az orosz internetes forgalomra. Ezen támadások nyomán felmerült a feltételezés, hogy az orosz „bothadsereg” működése is jelentősen meggyengült, ami széles körű reményt keltett a dezinformációs kampányok elleni küzdelemben. Azonban az informatikai rendszerek összetettsége miatt a helyzet ennél árnyaltabbnak bizonyult, és a kezdeti optimizmus felülvizsgálatra szorul.
Ukrajna az orosz hátország moráljának gyengítése, valamint a háborús törekvéseket támogató nagyvállalatok elrettentése érdekében indított támadásokat oroszországi raktárak és adatközpontok ellen. Október elején a Yandex szaszovói adatközpontjait érte dróntámadás, ami jelentős csapást mért az orosz internetes infrastruktúrára. A Yandex, amely Oroszországban a Google-hez hasonlóan kereső-, böngésző-, ételrendelő és fintech-szolgáltatásokat is nyújt, a támadás következtében súlyos fennakadásokat szenvedett.
A támadást követően a közösségi médiában számos elemzés jelent meg, amelyek szerint az oroszországi internetes botok aktivitása jelentősen visszaesett. Ezek az elemzések gyakran utaltak arra, hogy olyan szélsőjobboldali pártok, mint az AfD vagy a Reform UK online támogatói tevékenysége is csökkent, feltételezve, hogy ezen kommentelők nagy része valójában orosz dezinformációs bot volt. Még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hasonló állításokat fogalmazott meg a támadások hatásáról.
Az informatikai rendszerek működése azonban ritkán egyszerű, és a látszólag egyértelmű adatok mögött gyakran összetett valóság rejtőzik. Ahogy a „felhő” sem egy fizikai entitást jelent, hanem szerverek tízezreit szerte a világon, úgy egy grafikonon látható nagy visszaesés sem feltétlenül azt a következtetést vonja maga után, amit sokan szeretnének. A Cloudflare által közzétett adatokra hivatkozva a Yandex adatközpontjait ért találat után az orosz forgalom 99 százalékos csökkenését figyelték meg.
A Cloudflare Radar kimutatásai szerint ennek a forgalomnak a 99,6 százaléka botoktól származott, és mindössze 0,4 százaléka valós emberi tevékenység volt. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a grafikon kizárólag a Yandex AS13238 nevű hálózatáról érkező HTTP-lekérések zuhanását mutatta. Ez az adat tehát nem ad közvetlen információt arról, hogy mennyi poszt vagy komment érkezett kevesebb orosz területről, és nem utal egyértelműen a dezinformációt terjesztő botok leállására.
Az automatizált botok az interneten számos feladatot látnak el, amelyek messze túlmutatnak a dezinformáció terjesztésén. Például a crawlerek, vagyis webrobotok, alapvető szerepet játszanak a keresőmotorok indexálásában. Ezek a botok folyamatosan pásztázzák az internetet új információk után kutatva, hogy a keresők adatbázisa friss és hatékony maradjon. Ez a működési elv nem kizárólag a Yandexre jellemző, hanem minden jelentős keresőmotor, így a Google és a Bing is hasonló technológiákat alkalmaz.
A Yandex saját botbemutatója szerint az AS13238 hálózatán elsősorban a weboldalakat átnéző YandexBot működik. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló adatokból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a leállt botok a híreket olvasták, vagy a Kreml érdekeit szolgáló propagandát terjesztettek. Bár az interneten számos anekdotikus bizonyíték kering az orosz trollok aktivitásának csökkenéséről, nincs elegendő konkrét információ ahhoz, hogy kijelenthető legyen egy komoly csapás az orosz dezinformációs hálózatra.
Annak ellenére, hogy a közvetlen hatás a dezinformációs botokra nem bizonyított, az ukrán dróntámadásoknak lehetnek másodlagos, közvetett következményei. A Yandex két szuperszámítógépe a szaszovói adatközpontban található, így akár egy áramkimaradás is jelentős fennakadásokat okozhat a botok működésében. A YandexGPT és a felhőalapú fordítórendszerek leállása megnehezítheti a többnyelvű, gyors posztolást és kommentelést, ami lassíthatja a propagandatartalmak előállítását és terjesztését.
Emellett a crawlerek kiesése is akadályozhatja a propaganda terjesztését. Amennyiben a Yandex nem képes frissen tartani a Kreml-párti híroldalak indexelését, ezek az oldalak nehezebben jutnak el a felhasználókhoz, csökkentve ezzel a propagandatartalmak láthatóságát. Összességében tehát az ukrán dróntámadások a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűleg inkább az orosz hátország mindennapi életét nehezítették meg. A nyugati országok választásait befolyásolni igyekvő botok eltűnéséről szóló állítások egyelőre megalapozatlanok.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása