Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára kedden, váratlanul mondott le pozíciójáról, mindössze öt hónappal kinevezése után. A volt államtitkár a távozását személyes okokkal indokolta, határozottan cáfolva azokat a feltételezéseket, melyek szerint a debreceni akkumulátoripari konferencia körüli viták befolyásolták volna döntését.
Nyilatkozatában Tótth András kiemelte, hogy Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkárának Facebook-posztja semmilyen módon nem kapcsolódott a lemondásához. Hozzátette, hogy a minisztériumban az elmúlt hónapokban rendkívül intenzív munkatempó jellemezte a mindennapokat, ő maga is napi 13-14 órát töltött az irodában, ami jelentős áldozatokat követelt a családjától.
A volt államtitkár elmondása szerint már hivatalba lépésekor jelezte, hogy nem a minisztériumból tervezi nyugdíjba vonulását. Úgy érezte, hogy elvégezte azt a feladatot, amit a haza megkövetelt tőle, és az elmúlt időszakban végzett munka megkönnyíti majd utódja dolgát. Tótth András megbízatása október 13-ai hatállyal szűnt meg, és jelezte, hogy a debreceni konferencián nem fog részt venni, sem pedig a tárcát képviselni, mivel ezt nem tartaná helyénvalónak.
Néhány nappal lemondása előtt, október 8-án Tótth András még a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján ismertette a kormány energiapolitikai elképzeléseit. Akkor egy átfogó stratégiai fordulatról beszélt, melynek kulcsfontosságú elemei az új fejlesztések, a helyi energiaközösségek és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer átalakítása lennének. Kiemelte, hogy hosszú távon olyan piaci környezet kialakítására van szükség, ahol az energetikai beruházások állami támogatás nélkül is gazdaságosan működhetnek.
Tótth András lemondása előtt nem sokkal Tárkányi Zsolt, Debrecen országgyűlési képviselője élesen bírálta a Magyar Akkumulátoripari Szövetséget egy Facebook-posztban. A kritika oka az volt, hogy a szövetség november 4-5-én a debreceni Kölcsey Központban rendezné meg a Hungarian Battery Days konferenciát. Tárkányi szerint Debrecenben az akkumulátorgyárak nem a modern mobilitást, hanem a bizalmatlanságot jelképezik a város lakói számára.
Különösen sérelmezte, hogy a kormány egyik államtitkára úgy tervezett felszólalni az eseményen, hogy erről a város országgyűlési képviselőit előzetesen nem tájékoztatták. Ez a bírálat közvetlenül megelőzte Tótth András lemondásának bejelentését, ami táptalajt adott a távozás okairól szóló találgatásoknak, annak ellenére, hogy Tótth személyes okokra hivatkozott.
Egy magas rangú állami vezető váratlan távozása mindig felvet kérdéseket a kormányzati munka folytonosságával és az adott terület stratégiai irányával kapcsolatban. Tótth András lemondása az energiaügyi tárca szempontjából jelentős, különösen a korábban általa felvázolt, ambiciózus energiapolitikai tervek fényében. A távozás időzítése, a debreceni akkumulátorgyár-vita árnyékában, tovább erősítette a spekulációkat, noha a volt államtitkár ezt cáfolta.
A lemondás híre után felröppentek olyan értesülések is, miszerint Lantos Csaba gazdasági és energetikai miniszter is fontolgatta a távozást. A miniszter azonban szerdán határozottan cáfolta ezeket a híreket közösségi oldalán. Kijelentette, hogy nem mondott le, és nem is tervezi ezt, hangsúlyozva, hogy a magyar emberekért és egy erősebb gazdaságért dolgozik, és egyetlen dologról mondott le: a fizetéséről.
Lantos Csaba miniszter nyilatkozata egyértelművé tette, hogy a gazdasági és energetikai tárca élén a munka folytatódik. Még Tótth András lemondása előtt a miniszter interjút adott a Portfolionak, amelyben többek között a rezsicsökkentésről, az üzemanyagárakról és a szélenergiáról is beszélt. Ez arra utal, hogy a kormány energiapolitikai irányvonala és a kapcsolódó projektek továbbra is prioritást élveznek.
Az energetikai szektorban zajló stratégiai változások és a debreceni akkumulátorgyár körüli társadalmi feszültségek továbbra is a figyelem középpontjában maradnak. A volt államtitkár távozása ellenére a minisztériumnak folytatnia kell az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer átalakítását és a fenntartható energiapolitikai célok elérését, szem előtt tartva a gazdasági stabilitást és a lakosság érdekeit.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása