Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban több olyan lépést is tett, amelyek jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki, és alapvetően befolyásolják az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos amerikai álláspontot. Ezek a döntések egyrészt a globális dízelpiacot érintik, másrészt Ukrajnára gyakorolnak fokozott nyomást, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedveznek. A háttérben elsősorban az Egyesült Államokban közeledő félidős választások állnak, amelyek befolyásolhatják a republikánusok politikai helyzetét és Trump jövőbeli kormányzását.
Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban engedélyezte az OFAC-nak, hogy Oroszország dízelolajat szállítson a nemzetközi piacra, egy Putyinnal kötött megállapodás részeként, amely több millió tonna üzemanyag szállítását ígéri az elkövetkező hónapokban. Ezzel egyidejűleg Trump nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, felszólítva az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítására, és azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a fegyverszállításokat, valamint a műholdas és hírszerzési adatok megosztását Ukrajnával. Az amerikai elnök Zelenszkij távozását is indokoltnak tartotta, mondván, új vezetőre van szükség a háború lezárásához, majd egyoldalúan bejelentette az infrastruktúra elleni támadások beszüntetését, amire Oroszország nem reagált, Ukrajna pedig meglepetésként fogadta.
Ezen lépések hátterében az Egyesült Államokban november 3-án esedékes félidős választások állnak, ahol a republikánusok a látványosan dráguló dízel miatt rossz előjelekkel várják az eredményeket, és a demokraták akár a képviselőházban és a szenátusban is többséget szerezhetnek. Ez a helyzet megnehezítené Trump kormányzását, ezért próbálja javítani pártja pozícióit, bár lépéseivel gyakran inkább árt, mint használ az egyes jelölteknek. Trump korábbi gazdasági és külpolitikai irányváltásai már erodálták az Egyesült Államok hitelességét és feszültséget okoztak a transzatlanti kapcsolatokban, miközben az orosz elnök, Putyin, a háború ötödik évére sem érte el katonai és politikai céljait, jelentős veszteségeket szenvedett, és nemzetközileg elszigetelődött.
A Putyinnal kialkudott dízelmennyiség valójában csekély, az Egyesült Államok kevesebb mint egynapi fogyasztását fedezi, így az árakra gyakorolt hatása minimális lesz, legfeljebb rövid távon hűtheti le a piacokat, miközözben politikailag kedvez az orosz elnöknek, legitimálva őt és rést ütve a szankciókon. Ez a lépés érdemi bevételt hozhat a kőolajexportra építő orosz gazdaságnak a háború finanszírozásához, még ha a kialkudott mennyiségből származó bevétel önmagában nem is jelentős az orosz költségvetésből naponta legalább félmilliárd dollárt felemésztő háború költségeihez képest. Az Ukrajnára gyakorolt nyomás, a fegyverek és hírszerzési adatok megvonásával való fenyegetés súlyosan gyengítené az ország védekezését a megszállókkal szemben, és azt az érzetet keltheti, mintha nem Oroszország lenne az agresszor, miközben a vezető nyugati gazdaságokat tömörítő G7 európai tagjai már sokkal nagyobb mennyiségű stratégiai tartalékot szabadítottak fel, ami legalább ötvenszerese Trump és Putyin megállapodásának.
Zelenszkij elnök jelezte, hogy kész leállni az olajfinomítók elleni akciókkal, ha Oroszország is felhagy az energia-infrastruktúrát célzó támadásokkal, de Trump bejelentése után Oroszország Harkiv ellen intézett támadást, ami arra utal, hogy Putyin nem olvassa Trump közösségi oldalát. Az ukrán elnök szerint Washington Moszkvával kötött energiamegállapodása mögött valamilyen más, eddig ismeretlen indíték lehet, mivel az abban foglalt üzemanyag mennyisége aligha befolyásolja érdemben a világpiaci helyzetet. Trump cikcakkjai tovább erodálják az Egyesült Államok hitelességét, újabb feszültséget visznek a transzatlanti kapcsolatokba, és bizonytalanabbá teszik Ukrajna helyzetét, miközben ismét helyzetbe hozzák Putyint a közelgő amerikai választások árnyékában, Európából és saját pártjából is bírált lépéseivel.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása