A Fekete-tengeren egyre intenzívebbé váló dróntámadások súlyosan veszélyeztetik a kereskedelmi hajózást. Kedden reggel két teherhajót is találat ért Bulgária partjai közelében, melyek közül az egyik elsüllyedt, és legalább tizenegy tengerészt eltűntként tartanak nyilván. Ez már a harmadik elsüllyedt kereskedelmi hajó nyolc napon belül, ami rávilágít a térség biztonsági helyzetének romlására.
A keddi támadások során az elsüllyedt HS Dignity nevű hajó öt tagját sikerült kimenteni, de tizenegy ember sorsa továbbra is ismeretlen. A hajó Románia felé tartott, amikor Krapectől mindössze huszonnyolc kilométerre érte a találat. Egy másik, máltai zászló alatt közlekedő hajó, a Chelsea 3 is dróntámadás áldozata lett, de annak tizenöt fős legénységét, hét ukrán és nyolc azeri állampolgárt sértetlenül kimentették.
A Chelsea 3 Várnától mintegy harminckét kilométerre, a Moldovai Köztársaság Giurgiulești kikötője felé haladt. Az incidensek jóval közelebb történtek a bolgár partokhoz, mint az egy héttel korábbi támadások. Október hatodikán egy togói zászló alatt hajózó teherhajó süllyedt el a bolgár partoktól százharminc kilométerre, míg október tizenharmadikán egy gabonát szállító török hajó is elsüllyedt, két halálos áldozatot követelve.
Bulgária kormánya elítélte a kereskedelmi hajók elleni támadásokat, amelyeket a nemzetközi tengerjog súlyos megsértésének tekint. Rumen Radev bolgár miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a helyzetet, és bekérette Oroszország nagykövetét. Bár közvetlenül nem vádolta Oroszországot, kijelentette, hogy a támadások az Oroszországi Föderáció érdekeit szolgálják.
Az orosz-ukrán háború tengeri frontja jelentősen eszkalálódott, a Fekete-tenger a konfliktus újabb frontjává vált. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a felelősöket el kell számoltatni. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a támadások Moszkva közönyét bizonyítják a civilek élete iránt, és Oroszország az éhezést fegyverként használja.
A bolgár miniszterelnök korábbi, október eleji reakciója még kevésbé volt határozott, akkor a Fekete-tengeren gyakori hajósüllyedésekre hivatkozva kisebbítette az incidensek jelentőségét. Bár már akkor is Oroszországra terelődött a gyanú a hajók rakománya és úti célja alapján, a konkrét bizonyítékok hiányát emelte ki. A mostani fellépés azonban határozottabb hangnemet tükröz, bár a bolgár kormány továbbra sem nevezte meg közvetlenül Oroszországot felelősként.
Eleonora Mitrofanova, Oroszország nagykövete Szófiában kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztériumtól nem kapott tájékoztatást a kereskedelmi hajók elleni támadásokról. Hozzátette, lehetséges, hogy egy harmadik fél provokációjáról van szó. A NATO főtitkára, Mark Rutte jelezte, hogy a szövetség szükség esetén módosíthatja katonai jelenlétét a keleti szárnyon a kialakult helyzetre válaszul.
A Fekete-tenger nyugati része kulcsfontosságú az ukrán kereskedelem szempontjából, különösen azután, hogy Oroszország 2023 nyarán kilépett a gabonaegyezményből. Ukrajna saját tengeri folyosót alakított ki, amelyen keresztül a hajók Odessza térségéből a román és bolgár partok mentén haladhatnak tovább a Boszporusz felé. Az Európai Bizottság adatai szerint 2022 májusa óta az ukrán gabonaexport közel hatvan százaléka ezen a tengeri útvonalon zajlott.
A hajózási társaságok már a mostani támadások előtt is kénytelenek voltak alkalmazkodni a romló biztonsági helyzethez. Augusztusi adatok szerint legalább hatvanhét hajó várakozott két napnál hosszabb ideig Sulina közelében, hogy lerövidítse a veszélyes ukrán vizeken töltött időt. Ez a hosszabb várakozás késlelteti a rakományok célba érését és jelentős többletköltséget okoz a társaságoknak.
Románia számára a kereskedelmi hajózás biztonsága mellett az energetikai létesítmények védelme is kiemelt fontosságú. A Fekete-tenger romániai részén zajló Neptun Deep földgázprojekt munkálatai közelében az elmúlt hónapokban több drón is megjelent. Augusztusban két orosz gyártmányú drónt robbantottak fel a román parti őrség tűzszerészei, és egy tengeri drónt román F-16-osok süllyesztettek el a gázmező közelében.
Románia, Bulgária és Törökország már 2024-ben létrehozta közös fekete-tengeri aknamentesítő csoportját, amelynek feladata a tengeri forgalom biztonságának szavatolása. A csoport felkutatja és hatástalanítja az aknákat, valamint támogatja a kutató-mentő műveleteket. Idén júliusban a tenger alatti kritikus infrastruktúra védelmével is kibővítették a csoport feladatkörét, reagálva a regionális kihívásokra.
A három ország hadihajói október hetedikén kezdték meg újabb közös műveleti időszakukat, az első bolgár partok közelében végrehajtott támadások után. A legutóbbi egyeztetéseken a légi és tengeri megfigyelés megerősítéséről, valamint a drónfenyegetés elleni szorosabb együttműködésről is tárgyaltak. Dimitar Stoianov bolgár védelmi miniszter román és török kollégájával is egyeztetett, hangsúlyozva a közös fellépés szükségességét a térség biztonságáért és a szabad hajózásért.
A kereskedelmi hajók közvetlen célba vétele már hónapokkal ezelőtt rendszeressé vált, a tengeri biztonsági kockázatokkal foglalkozó brit Ambrey júniusi elemzése szerint május végén huszonnégy óra alatt hat kereskedelmi hajót ért támadás. Ez a tendencia rávilágít a Fekete-tengeren uralkodó tartós feszültségre és a hajózás egyre növekvő veszélyeire. A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli a helyzet alakulását, és a diplomáciai erőfeszítések mellett a katonai jelenlét módosítása is napirenden van.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása