A Csendes-óceán egyik lakatlan szigetén, Nikumarorón kutatócsoport vizsgál egy műholdképeken észlelt tárgyat, amely feltételezések szerint Amelia Earhart eltűnt repülőgépének roncsa lehet. A helyszíni felderítést a sűrű növényzet, a szélsőséges időjárás és a szigetet benépesítő hatalmas kókuszrákok is nehezítik, akik miatt a kutatók a hajójukon éjszakáznak.
A kutatócsoport a Nikumaroro-szigetre érkezett, hogy megvizsgálja a 2020-ban műholdfelvételeken azonosított, repülőgéproncsra emlékeztető tárgyat. A cél annak megállapítása, hogy a lelet a közel kilencven éve eltűnt Amelia Earhart és navigátora, Fred Noonan repülőgépének maradványa-e. A feltételezett roncs a Taraia félsziget melletti lagúna sekély vizében, a parttól mindössze három méterre, árapálytól függően másfél méteres mélységben található.
A helyszín megközelítése komoly kihívást jelent, mivel a lagúnát csak a sűrű dzsungelen átvágva lehet elérni, ami előzetes növényzetirtást igényel. A munkát tovább nehezíti az éppen zajló szuper El Niño jelenség, amely befolyásolhatja az időjárási viszonyokat és a kutatás körülményeit. A kutatók öt napot terveznek a szigeten dolgozni, hogy feltárják és megvizsgálják a tárgyat, melynek azonosításához kotrógépekkel távolítják el az üledéket.
A sziget élővilága is jelentős akadályt képez, különösen a hatalmas kókuszrákok. Ezek az akár négy kilogrammos ízeltlábúak főleg éjszakánként aktívak, amikor kisebb tengeri madarakra és rágcsálókra vadásznak. A kutatócsoport a rákoktól tartva úgy döntött, hogy nem ver tábort a szigeten, hanem az éjszakákat a hajójuk biztonságában töltik.
Amelia Earhart a repülés történetének úttörője és egyik legfontosabb alakja, aki 1932-ben első nőként repülte át egyedül az Atlanti-óceánt. Öt évvel később, 1937. július 2-án, a Föld körberepülésére tett kísérlete során tűnt el gépe a Csendes-óceán felett navigátorával, Fred Noonannel együtt. Eltűnésük a 20. század egyik legnagyobb és máig megoldatlan rejtélye maradt, a roncsokat azóta sem találták meg.
Az elmúlt kilencven évben számos elmélet látott napvilágot Earhart eltűnésével kapcsolatban, és rendszeresen felbukkannak olyan kutatók, akik azt állítják, hogy nyomára bukkantak. Eddig azonban egyetlen kutatás sem vezetett minden kétséget kizáróan bizonyított eredményre, ami tartósan megoldotta volna a rejtélyt. Korábban egy mélytengeri kutatócég is állította, hogy repülő nyomaira bukkant az óceánfenéken, Earhart tervezett úti céljától nyugatra.
A jelenlegi expedíciót az Archaeological Legacy Institute (ALI) és a Purdue Egyetem kutatóinak figyelmét felkeltő műholdfelvételek inspirálták. Ezek a 2020-ban készült felvételek egy rejtélyes tárgy körvonalait mutatták a Kiribatihoz tartozó, lakatlan Nikumaroro-sziget melletti lagúna szélén. A szigeten és a Taraia félszigeten, ahol a tárgy fekszik, több mint tizenöt éve nem jártak emberek.
A Nikumaroro-sziget már régóta központi szerepet játszik az Amelia Earhart eltűnésével kapcsolatos elméletekben, mivel az egyik legelterjedtebb teória szerint a pilótanő és navigátora itt kényszerleszállást hajthattak végre. Bár korábban találtak a szigeten emberi jelenlétre utaló leleteket, az elméletet soha nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani. A mostani feltételezett roncs felfedezése új reményt ad a rejtély megoldására.
A kókuszrákok jelentősége ebben a kontextusban különösen hangsúlyos, mivel egy korábbi elmélet szerint Earhart épségben landolhatott a szigeten, de a hatalmas ízeltlábúak áldozatává válhatott. Ez az elmélet azt sugallja, hogy a rákok széthordták a maradványait, ami magyarázatot adna arra, miért nem találtak emberi csontokat a korábbi kutatások során. A rákok ereje és viselkedése alátámasztja ezt a feltételezést.
A kókuszrákok veszélyességét és tetemekkel való bánásmódját egy 2018-as kutatás is alátámasztotta. Ebben a vizsgálatban sertéstetemekkel bizonyították, hogy az óriásrákok képesek a tetemeket járatokba húzni, és kevesebb mint két hét alatt teljesen lecsupaszítani a csontokat a húsról. Ez a tudományos bizonyíték megerősíti a kutatócsapat aggodalmát, és rávilágít a sziget egyedi kihívásaira.
A kutatócsoport elkötelezett amellett, hogy a nehéz körülmények ellenére is alaposan megvizsgálja a rejtélyes tárgyat a Nikumaroro-szigeten. A sűrű növényzet eltakarítása és a lagúna üledékének kotrása elengedhetetlen lépések a tárgy azonosításához és a további kutatásokhoz. A küldetés sikere jelentős áttörést hozhat a repüléstörténet egyik legnagyobb, közel kilencven éve megoldatlan rejtélyének feloldásában.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a Nikumarorón talált roncs valóban Amelia Earhart eltűnt repülőgépe, az évtizedes spekulációk végére pont kerülhet, és új információkat szolgáltathat a pilótanő utolsó útjának körülményeiről. Ez a felfedezés nemcsak történelmi jelentőségű lenne, hanem új fejezetet nyitna a modern kori régészet és az eltűnt repülőgépek felkutatásának történetében is. A kutatás eredményei világszerte nagy érdeklődésre tarthatnak számot.
A kókuszrákok jelentette egyedi kihívás rávilágít a távoli, lakatlan szigetek kutatásának összetettségére és a természeti környezet váratlan akadályaira. Az expedíció nemcsak a technikai és logisztikai nehézségekkel, hanem a sziget élővilágának sajátos veszélyeivel is szembesül, ami tovább növeli a küldetés tétjét és izgalmát. A kutatók remélik, hogy az ötnapos munka elegendő lesz a tárgy azonosításához.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása