Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar bankszektor stabil és egészséges működéséhez elengedhetetlen egy kiszámítható jogi és gazdaságpolitikai környezet. A Portfolio Budapest Economic Forum 2026 konferencián tartott előadásában kiemelte, hogy az eurózónához való sikeres csatlakozás érdekében felül kell vizsgálni és le kell építeni azokat az intézkedéseket, amelyek jelenleg torzítják a bankrendszer működését.
Az egyik legfőbb problémaként a bankszektort terhelő adókat és extraadókat említette. Bencsik László rámutatott, hogy ezek a szektorális terhek európai összehasonlításban is kiemelkedően magasnak számítanak. Álláspontja szerint az ilyen mértékű adóztatás nem összeegyeztethető azzal a stratégiai céllal, hogy Magyarország versenyképesen tudjon csatlakozni az eurózónához. A magas adóterhek csökkentik a bankok mozgásterét és versenyképességét, ami hosszú távon gátolhatja a gazdasági növekedést és a stabilitást.
A jogbiztonság kérdését is kulcsfontosságúnak tartja a vezérigazgató-helyettes. Aggályosnak nevezte azt a helyzetet, amikor politikai döntések írják felül a polgári jogi szerződéseket. Ennek aktuális példájaként a kamatstop meghosszabbítását hozta fel, amely szerinte beavatkozik a piaci mechanizmusokba és bizonytalanságot teremt a bankok és az ügyfelek számára egyaránt. A kiszámítható jogi keretek hiánya elriaszthatja a befektetőket és ronthatja a bankszektorba vetett bizalmat.
Az euró bevezetésének lehetséges hatásairól szólva Bencsik László kifejtette, hogy amennyiben a piac hitelesnek ítéli meg a csatlakozási folyamatot, a magyar kamatszint viszonylag gyorsan közelíthet az eurózónás szintekhez. Ez a konvergencia jelentős változásokat hozhat a bankok működésében. Egyrészt csökkentené a bankok bevételi marzsait, mivel a kamatkülönbözetek mérséklődnének. Másrészt azonban pozitív hatásként jelentkezne, hogy az olcsóbb hitelek révén élénkülhetne a hitelkereslet, ami serkentené az üzleti aktivitást és a beruházásokat.
Példaként Bulgáriát említette, ahol az eurózónához való csatlakozás előtti években jelentős és dinamikus hitelnövekedés volt tapasztalható, méghozzá anélkül, hogy ehhez támogatott hitelkonstrukciókra lett volna szükség. Ez azt sugallja, hogy a csatlakozási folyamat önmagában is elegendő lehet a hitelpiac élénkítéséhez, amennyiben a gazdasági szereplők bíznak a jövőbeni stabilitásban és az alacsonyabb kamatkörnyezetben.
A beruházási hitelezés élénkítéséhez Bencsik László szerint több tényező együttes hatására van szükség. Ezek közé tartozik az alacsonyabb hitelköltség, az uniós források hatékony felhasználása, valamint a beruházási aktivitás általános javulása. Hangsúlyozta, hogy a bankok alapvetően készen állnak a hitelezésre és rendelkeznek a szükséges kapacitással, a fő kérdés azonban az, hogy milyen áron tudnak forrást biztosítani a vállalatok és magánszemélyek számára. Az alacsonyabb forrásköltség kulcsfontosságú a beruházások ösztönzéséhez.
Végezetül a mesterséges intelligencia (AI) bankszektorra gyakorolt hatásairól is beszélt. Bencsik László kiemelte, hogy a bankszektorban a biztonság mindig elsődleges szempont marad, ugyanakkor a mesterséges intelligencia a következő évek egyik legmeghatározóbb technológiája lesz. Különösen nagy változást hozhat az, ha az ügyfelek a saját AI-alapú ügynökeiken keresztül intézik majd banki ügyeiket. Ez alapjaiban alakíthatja át a banki ügyfélkapcsolatok működését, új lehetőségeket teremtve a személyre szabott szolgáltatások és a hatékonyabb ügyintézés terén, miközben új kihívásokat is felvet a biztonság és az adatvédelem területén.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása