A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatócsoportja egy ígéretes, kiegészítő daganatellenes terápiát fejleszt, amely a szervezet saját immunrendszerét erősítené a tumorokkal szemben. A módszer lényege, hogy egy bakteriális enzim segítségével semlegesítenék a daganatok környezetében felhalmozódó, immunválaszt gátló anyagokat. Ezt az enzimet az mRNS-technológia alkalmazásával maguk a sejtek termelnék a daganat közelében.
A szegedi kutatók, köztük Erdélyi Miklós, egy olyan kiegészítő kezelést dolgoznak ki, amely egy bakteriális enzim által változtatná meg a daganat mikrokörnyezetét. Ez a változás elősegítené az immunrendszer hatékonyabb működését a rosszindulatú daganatok ellen. A fejlesztés során nem a kész fehérjét juttatnák be a szervezetbe, hanem az enzimet kódoló mRNS-t, amelyet lipid nanorészecskék (LNP-k) segítségével szállítanak a sejtekhez.
A sejtek ezután maguk állítanák elő a terápiás enzimet a daganat környezetében, ami a kutatók várakozásai szerint hatékonyabbá és célzottabbá teheti az eljárást. Jelenleg a kutatás egy koncepcióigazoló, preklinikai kísérletsorozatra összpontosít. Ennek célja annak bizonyítása, hogy az mRNS-alapon, helyben előállított enzim valóban eléri az immunerősítő, tumorellenes hatást, hasonlóan a közvetlenül beadott enzimhez.
A daganatokkal szembeni védekezést gyakran nehezíti, hogy a tumorok környezetében olyan anyagcseretermékek halmozódnak fel, amelyek elnyomják a szervezet immunválaszát. A szegedi kutatás abból a megfigyelésből indul ki, hogy a daganatok környezete kedvez az immunválasz gyengülésének. A fejlesztés célja, hogy az immunrendszer által nehezen felismerhető tumorokat olyan állapotba hozzák, ahol a védekezősejtek hatékonyabban léphetnek fel.
Az mRNS-technológia a koronavírus elleni vakcinák révén vált széles körben ismertté, de a daganatkutatásban nem számít teljesen újnak. Vereb György, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint az első immunaktiváló mRNS-kezelések klinikai kipróbálásának eredményeit már mintegy húsz éve publikálták. Azóta stabilizált mRNS-ek és LNP-k jelentek meg, amelyek lehetővé teszik az mRNS közvetlen bejuttatását a szervezetbe, így a szegedi fejlesztés érdekessége inkább az alkalmazás céljában rejlik.
A kutatók szerint a szilárd tumorok körülbelül 70 százalékára jellemző, hogy termelik azt az immungátló anyagot, amelyet a szegedi fejlesztés célba venne. Ez a széles körű előfordulás reményt ad arra, hogy az eljárás sokféle daganat kezelésében alkalmazható kiegészítő terápiává válhat. A tumorok anyagcseréjének célzott befolyásolása új utakat nyithat a rákterápiában.
Vereb György kiemelte, hogy számos immunszupresszív faktor ismert, amelyek átfedést mutatnak különböző tumorok esetében. A szegedi megközelítés potenciális előnye, hogy míg az antitestek egy célmolekulához kötődnek, addig egy bontóenzim elméletileg több célmolekulát is képes lehet lebontani egymás után. A fejlesztés kritikus kérdése az enzim specificitása, amit a kutatók a tumorellenes hatás igazolása után részletes vizsgálatokkal térképeznének fel.
A jelenlegi projekt a gyógyszerfejlesztés koncepcióigazoló szakaszában van. Amennyiben a kívánt hatást sikerül igazolniuk, az csupán azt mutatná meg, hogy a megközelítés kísérleti modellben működőképes lehet. Ezt követően további, kiterjedt preklinikai vizsgálatokra lesz szükség, mielőtt a klinikai vizsgálatok egyáltalán szóba kerülhetnének.
A következő lépések között szerepel a módszer tesztelése többféle tumormodellben, a humán alkalmazáshoz megfelelő mRNS-bejuttatási módszer meghatározása, valamint farmakokinetikai, dózisoptimalizálási, toxikológiai és biztonságossági vizsgálatok. Erdélyi Miklós szerint, ha az egymásra épülő preklinikai fázisok mindegyike pozitív eredménnyel zárul, a klinikai alkalmazásig vezető folyamat éveket vehet igénybe, és további kutatóintézeti, ipari és pénzügyi partnerek bevonására is szükség lehet. A kutatás a HUN-REN Innovate 2026 program keretében zajlik az SZBK Genetikai és Biokémiai Intézetének együttműködésével.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása