A márkák és a fogyasztók közötti viszony alapvető átalakuláson megy keresztül. A korábbi egyirányú kommunikáció helyett ma már a tudatos vásárlók figyelik a vállalatok cselekedeteit és ígéreteit. A POV Budapest konferencián szakértők elemezték a hitelesség, a dizájn és az emberi kapcsolatok szerepét ebben az új paradigmában.
A márkáknak el kell mozdulniuk attól a szemlélettől, amely az embereket csupán profitmaximalizálásra szolgáló fogyasztóként kezeli – hangsúlyozta Callum Green, az Accept & Proceed társalapítója. Green, aki olyan globális cégekkel dolgozott, mint a NASA és a Nike, a POV Budapest konferencia vendégeként beszélt a témáról. Az őszi eseményen nemzetközi és magyar szakemberek vitatták meg, hogyan formálja a dizájn a környezetünket, a márkákat és a mindennapi életünket.
A konferencia keretében Czél Mátyás, a POV Budapest alapítója és Callum Green arról beszélgettek, miért elengedhetetlen a kommunikáció még a világszerte ismert márkák számára is. Kiemelték, hogy a vállalatok hitelessége és az emberi kreativitás értéke az MI korszakában kulcsfontosságú. A szakértők egyetértettek abban, hogy a márkáknak proaktívan kell felkészülniük a jövőre, megértve lehetséges ügyfeleik igényeit és a társadalmi szerepüket.
Hosszú időn át a vállalatok kizárólag a fogyasztói magatartás statisztikai adataira és a profitnövelésre fókuszáltak. Ez a megközelítés azonban mára elavulttá vált, mivel a vásárlók sokkal tájékozottabbak és kritikusabbak lettek. Callum Green szerint a márkáknak előre kell tekinteniük, és meg kell érteniük, hogyan nézhet ki a jövő számukra és ügyfeleik számára. A világszerte ismert státusz önmagában nem garantálja a hosszú távú relevanciát, ezért elengedhetetlen a folyamatos fejlődés és az önelégültség elkerülése.
A NASA GRACE Follow-On projektje kiváló példa arra, hogyan lehet a dizájnt arra használni, hogy az összetett információkat közérthetővé tegye, anélkül, hogy az eladásra fókuszálna. A cél az volt, hogy egy bonyolult űrmisszió adatait széles közönség számára, a szenátoroktól az iskolásokig, érthetően mutassák be. Egy egyszerű, de mélyreható felismerés – miszerint a Föld vízkészlete állandó, csak az állapota változik – inspirálta a projekt vizuális megközelítését, segítve a komplex tudományos tartalom befogadását.
Czél Mátyás kiemelte, hogy a bizalom nem egyetlen kampány eredménye, hanem hosszú távú, következetes viselkedésen alapul. A nemzetközi bizalom építésében például a személyes találkozók és a kitartó jelenlét sokkal többet ér, mint az esettanulmányok. Ez a szemléletmód alapvető fontosságú ahhoz, hogy a márkák valódi kapcsolatot építsenek ki közönségükkel.
Jelenleg egy olyan időszakban élünk, ahol a vállalatok döntéseinek következményeit sokan közvetlenül tapasztalják meg. Egy márka már nem támaszkodhat pusztán a vonzó megjelenésre vagy a divatos ígéretekre, ha a tényleges működése nem áll összhangban a kommunikációjával. Például, egy "tökéletes nyári ruhát" ígérő cég hitelessége megkérdőjeleződik, ha nem tesz lépéseket az ellátási lánca fejlesztéséért vagy a kibocsátásának csökkentéséért. A vásárlók egyre inkább utánanéznek ezeknek a tényezőknek.
A lényeg tehát az, hogy sikerül-e a vállalatoknak csökkenteniük a szakadékot aközött, ahogyan a világ felé reprezentálják magukat, és aközött, amilyen üzleti döntéseket valójában meghoznak. Czél Mátyás szerint nem a szöveget, hanem a cselekedeteket kell figyelni, különösen akkor, amikor valami elromlik. A fogyasztók mára sokkal tudatosabbá váltak; tisztában vannak az algoritmusok működésével és a stockfotók fogalmával is, így könnyen felismerik a hiteltelen üzeneteket.
Callum Green szerint alapvető fontosságú, hogy az embereket ne csupán "fogyasztóknak" nevezzük. A vállalatoknak valódi emberként kell rájuk tekinteniük, akiknek saját szükségleteik, vágyaik és félelmeik vannak, és akikkel valódi kapcsolatot lehet kialakítani. Ez a szemléletváltás elengedhetetlen a jövőbeli fennmaradáshoz, mivel a homogenizált gondolkodásmód a kultúra homogenizálódásához vezet. A márkáknak meg kell ismerniük célközönségüket, és meg kell érteniük, hogyan tudnak értéket teremteni az életükben.
A mai digitális zajban különösen nehéz kitűnni anélkül, hogy egy márka maga is zajforrássá válna. Czél Mátyás szerint az emberi kapcsolatok többet érnek, mint a volumen, és a bizalom felgyorsul, ha az embereket személyesen, egy térbe terelik. A közösségi média, bár a dizájn új közege lett, gyakran csak felületes, virális tartalmakat eredményez, amelyek mögött nincs valós jelenlét. A hitelesség receptje éppen ennek ellenkezője: figyelem, kézművesség és időt adni a dolgoknak, hogy valódi együttműködésben találják meg a formájukat.
A dizájn nem ártatlan, és nem is a kommunikáció elkerülése a megoldás, hanem az értékteremtő dizájnra való fókuszálás. Az érték ott születik, ahol a dizájn használhatóvá és olvashatóvá tesz valamit, legyen szó egy jó helységnévtábláról, egy menetrendről vagy egy jól működő szolgáltatásról. Ezeket is kreatív szakemberek tervezik, és ha az emberek felismerik ezt, jobban vigyáznak majd a környezetükre. Callum Green is egyetért abban, hogy a vágykeltésen keresztül bizonytalanságot teremtő reklámok hosszú távon semmilyen értéket nem teremtenek. Az Accept & Proceed inkább a márkák alapjainak stabilizálásán dolgozik, beépítve a működésbe az ügyfélközpontú kérdéseket.
A magyar vizuális kultúra Czél Mátyás szerint egyáltalán nem rossz, sőt, erős örökséggel rendelkezik a fotó, illusztráció, film és terméktervezés területén. Bár a dizájntörténetünk nincs megfelelően dokumentálva a politikai és kulturális váltások miatt, ez a rétegzett, néha naiv, néha amatőr vizuális környezet kimeríthetetlen forrást jelent. Fontos, hogy ne töröljünk el mindent, ami nem illik az aktuális ízlésünkhöz, hanem értékeljük ezt az eklektikus kollázst. Ha az emberek észreveszik, hogy az utcatáblát, a metrótérképet vagy magukat a betűket is valaki megtervezte, jobban fognak figyelni a környezetükre.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása