A múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet éles vitát váltott ki a szakmai és a szélesebb nyilvánosság körében. A javaslat célja, hogy az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez. Az adófizetési kötelezettség nem egy klasszikus ingatlanadó formájában jelentkezne, hanem a teljes nettó vagyon alapján keletkezne, melybe az ingatlanok értéke is beleszámít.
Az adó alapjai és érintettjei
A tervezet értelmében az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra évi 1 százalékos adó vonatkozna, míg a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre 1,5 százalékos kulcsot alkalmaznának. Az adókötelezettség nem csupán a magyarországi illetőségű magánszemélyeket érintené, hanem a külföldi magánszemélyeket, valamint bizonyos vagyonkezelési struktúrákat, mint például a bizalmi vagyonkezeléseket és magánalapítványokat is. Fontos részlet, hogy a házastársak vagyonát külön-külön vennék figyelembe, így mindkét fél önállóan rendelkezne az egymilliárd forintos értékhatárral.
Az adóalap meghatározásánál az ingatlanok, pénzeszközök, értékpapírok, társasági részesedések és egyéb vagyonelemek egyaránt szerepet kapnának. Ez azt jelenti, hogy például egy 800 millió forintos ingatlan önmagában még nem vonna maga után vagyonadó-fizetési kötelezettséget, ám ha az ingatlan mellett valakinek további vagyonelemei is vannak, amelyekkel együtt meghaladja az egymilliárd forintos nettó vagyont, akkor már adókötelessé válhat. Még a műtárgyak is beleszámítanának a vagyonba, ami jelentős lehet értékes festmények vagy ékszerek esetén.
Az ingatlanok értékének meghatározása
A vagyonadó szempontjából az ingatlanok értékének meghatározása kulcsfontosságú, és a tervezet szigorú, kötött sorrendben alkalmazandó értékelési módszereket ír elő.
Kiemelt értékű ingatlanok és speciális esetek
A tervezet külön kategóriát hoz létre a kiemelt értékű ingatlanokra, amelyek számított vagy forgalmi értéke eléri az 500 millió forintot. Ezek esetében szigorúbb értékelési szabályok érvényesülnének: belföldön fekvő, termőföldnek nem minősülő kiemelt értékű ingatlanoknál kizárólag igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő járhatna el, és legalább két értékelési módszert kellene alkalmazni.
Bizonyos esetekben az adózó eltérhet az indexált vagy hatósági értéktől, és alacsonyabb forgalmi értéket vehet figyelembe, amennyiben ezt megfelelő ingatlanértékeléssel alá tudja támasztani. Ilyen helyzet lehet, ha az ingatlan műszaki állapota vagy más körülmény időközben jelentősen megváltozott, ami értékcsökkenést okozott. Az értéknövelő beruházásokat, mint például a felújításokat, hozzá kell adni az értékhez.
Külföldi ingatlanok esetében külön dokumentációs elvárások is megjelennek: ha a szakértői értékbecslés több mint 20 százalékkal eltér egy másik módszerrel meghatározott értéktől, az eltérés okait részletesen be kell mutatni.
Levonható tételek és egyéb szempontok
A vagyonadó nettó vagyonra épül, ami azt jelenti, hogy a megfelelően dokumentált, ténylegesen fennálló és igazolt tartozások csökkenthetik a vagyon értékét. Ez különösen fontos a jelzáloghitellel terhelt ingatlanok esetében. Külföldi illetőségű adóalanyoknál azonban csak az adóköteles vagyonelem megszerzéséhez, létrehozásához, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozás lenne levonható.
A már megfizetett vagyoni típusú adók, mint például a helyi építményadó és telekadó, szintén csökkenthetnék a fizetendő vagyonadó összegét, nem pedig az ingatlan számított értékét.
A tervezet emellett adóelkerülés elleni szabályokat is tartalmaz, melyek alapján a NAV már a vagyonadó bevezetésének „köztudomásúvá válásától” – az indokolás szerint 2026. május 14-től – vizsgálhatná az adókötelezettség megkerülésére irányuló ügyleteket. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanok gyors értékesítése sem feltétlenül csökkentené az adóalapot, mivel az értékesítésből befolyó ellenérték főszabály szerint továbbra is az adóköteles vagyon részét képezné.
Hatálybalépés és adókötelezettség
A tervezet szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, és az adókötelezettséget az adott év utolsó napján, azaz 2026. december 31-én fennálló vagyon alapján kellene megállapítani. Az adót önadózással kellene bevallani és megfizetni a következő év augusztus 31-éig, így az első határidő 2027. augusztus 31. lenne.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása