Az euróövezethez való közeledés időszakában a piaci hozamok további mérséklődésére lehet számítani – mondta Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnök-vezérigazgatója egy interjúban. A szakember a Portfóliónak nyilatkozva részletesen kifejtette az uniós források beérkezésének hatásait, az államadósság-kezelési stratégia alakulását, valamint az állampapírok lakossági megtakarításokban betöltött szerepét.
A nyilvánosság körében élénk érdeklődés mutatkozik aziránt, hogy a Magyarországra érkező friss európai uniós forrásokat milyen módon lehet a leghatékonyabban felhasználni és kezelni. Tardos Gergely felidézte, hogy az ország idei bruttó finanszírozási igénye jelentős, mintegy 20 ezer milliárd forintot tesz ki. Ehhez képest az év hátralévő időszakában várhatóan valamivel több mint 3 ezer milliárd forint értékű európai uniós forrás érkezésére számíthat Magyarország.
Az ÁKK vezetője hangsúlyozta, hogy bár az uniós források jelentős mértékben hozzájárulnak a költségvetés likviditásához, nem szabad azt gondolni, hogy ezek a pénzek hosszú távon, éveken át fedezik az ország finanszírozási szükségleteit. A befolyó összegek javítják az ÁKK helyzetét, különösen azáltal, hogy az év végén megnövelik a kincstári egységes számla (KESZ) egyenlegét. Ez a megnövekedett likviditás lehetőséget ad az ÁKK-nak, hogy mérlegelje, fenntartja-e a magas költségvetési likviditást a következő évben is, vagy csökkenti az állampapír-kibocsátás volumenét, enyhítve ezzel a piacokra nehezedő nyomást. Ez egy kényelmes helyzetet teremt, de nem jelenti azt, hogy az RRF-forrásokból évekig „eléldegélhet” az ország.
Az interjú során szóba került a likviditási puffer mértékének növekedése is. Korábban ez az összeg 1-2 ezer milliárd forint körül mozgott, mostanra azonban 4-5 ezer milliárd forintra emelkedett. Felmerült a kérdés, hogy ez egy általános adósságkezelési szemléletváltást tükröz-e, vagy csupán a jelenlegi különleges helyzetre tekintettel ideiglenes intézkedésről van szó. Tardos Gergely válasza szerint mindkét tényező szerepet játszik.
Az ÁKK elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy amíg a külső gazdasági környezet bizonytalanabb, addig számos érv szól amellett, hogy az ÁKK magasabb likvid tartalékot tartson fenn. Ezt a megfontolást erősítette az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében érkező források visszaszerzése is. Ugyanakkor hozzátette, hogy amennyiben Magyarország közelebb kerül az eurózónához, ahol a pénzügyi piacok sokkal likvidebbek, érdemes lehet ismét kevesebb eszközt tartalékolni az állam számláján.
Az Európai Unió által megfogalmazott kifogásokkal kapcsolatban, amelyek a lakossági állampapírok adómentességét érintik, Tardos Gergely elmondta, hogy erről alapvetően a Pénzügyminisztérium fog dönteni. Az ÁKK feladata, hogy különböző szcenáriókat tekintsen át és javaslatokat tegyen a szaktárca felé.
Az ÁKK kiemelt célja, hogy a lakossági pillér továbbra is megőrizze jelenlegi súlyát az állam finanszírozásában. Ennek több oka is van: egyrészt fontos a diverzifikáció szempontjából, másrészt az állampapír sok háztartás számára rendkívül fontos megtakarítási eszközt jelent, amely hozzájárul a pénzügyi stabilitásukhoz és a hosszú távú céljaik eléréséhez.
Forrás: Magyar Hírlap
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása