A Fidesz-KDNP frakció rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlésben, melynek célja Karácsony Gergely főpolgármester döntési jogkörének módosítása a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT). A péntekre összehívott ülésen tárgyalandó előterjesztés azt célozza, hogy a főpolgármester a jövőben kizárólag a közgyűlés előzetes felhatalmazása alapján gyakorolhassa szavazati jogát az FKT-ban. Ez a lépés jelentős változást hozhat a fővárosi döntéshozatal mechanizmusában, különösen a kormány és a főváros közötti együttműködés szempontjából.
A Fidesz-KDNP frakció „Javaslat a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa működése során Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében szavazati jog gyakorlására” címmel nyújtotta be beadványát. A javaslat lényege, hogy a főpolgármester az FKT ülésein kizárólag a Fővárosi Közgyűlés előzetes döntésének megfelelően szavazhasson, ezzel biztosítva a közgyűlési akarat érvényesülését. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa egy tíz tagú testület, melynek öt tagja a Fővárosi Önkormányzatot képviseli, elnöke a miniszterelnök, társelnöke pedig a főpolgármester.
Az FKT döntéseit egyhangú szavazással hozza meg, ahol a kormányoldal és a fővárosi oldal egy-egy szavazattal rendelkezik. A kormány nevében a miniszterelnök, a főváros nevében pedig a főpolgármester gyakorolja a szavazati jogot. A javaslattevők szerint a kezdeményezés hátterében az áll, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2026. szeptember 25-i ülésén Karácsony Gergely javaslatot tett az FKT fővárosi tagjainak kijelölésére, de a közgyűlés az ellenzéki képviselőcsoport vezetőjének, Szepesfalvy Annának a jelölését elutasította. A Fidesz-KDNP álláspontja szerint ezzel több százezer budapesti lakos véleménye maradt képviselet nélkül a tanácsban.
A mostani kezdeményezés egy szélesebb körű megállapodás és az azt követő viták kontextusában értelmezhető. A kormány és a főváros 2023. október 1-jén egyezett meg Budapest pénzügyi helyzetének rendezéséről. Ennek értelmében a kormány egyszeri 120 milliárd forintos támogatást nyújt a fővárosnak, cserébe Budapest többek között 20 milliárd forintos működési megtakarítást vállalt 2027-re.
A megállapodás részeként döntés született a budapesti parkolási rendszer egységesítéséről is. A tervek szerint a parkolás szervezését és az abból származó bevételek beszedését a főváros venné át, a befolyó összegekből pedig egy budapesti útalapot hoznának létre. Ez a terv azonban már a bejelentése előtt jelentős ellenállást váltott ki több kerületi polgármester részéről, akik kifogásolták, hogy nem vonták be őket a megállapodás előkészítésébe.
A parkolási rendszer központosítása és az ezzel kapcsolatos egyeztetések hiánya éles vitákat generált a főváros és egyes kerületek között. Több kerületi vezető, köztük Pikó András (Józsefváros), Baranyi Krisztina (Ferencváros), Niedermüller Péter (Erzsébetváros), Rózsa András (Zugló) és Soproni Tamás (Terézváros) nyilvánosan is kifejezte elégedetlenségét. Pikó András például bejelentette, hogy Józsefváros felfüggeszti tagságát a Karácsony Gergely vezette Budapesti Önkormányzatok Szövetségében.
Baranyi Krisztina ennél is élesebben fogalmazott, felidézve a korábbi, fővárosi kézben lévő parkolás-üzemeltetés (Centrum Kft.) körüli korrupciós ügyeket. Kérdést intézett a főpolgármesterhez, hogy vajon a tízmilliárd forintos bevételért cserébe feláldozza-e a kerületek érdekeit. Ezek a nyilatkozatok rávilágítanak a bizalmi válságra és a fővárosi vezetés, valamint egyes kerületi önkormányzatok közötti kommunikációs problémákra.
A parkolási rendszerrel kapcsolatos feszültség továbbra is fennáll, amit Pikó András legutóbbi posztja is megerősít. A józsefvárosi polgármester szerint Karácsony Gergely eddig egyetlen alkalommal sem válaszolt a felvetéseikre, hogy üljenek le egyeztetni. Ehelyett a főpolgármester nyilvánosan nyilatkozik hajlandóságáról, miközben azt állítja, hogy a kerületek a „parkolási maffiát” kívánják fenntartani.
Pikó András felszólította Karácsony Gergelyt, hogy ellenőrizze Józsefváros könyveit, és ha nem talál korrupciót, hagyja abba a vádaskodást. Kiemelte, hogy Józsefváros alapvetően támogatja a parkolás központosítását, amennyiben az a józsefvárosiak érdekét szolgálja, és nem jár azzal, hogy kevesebb forrásból kell a főváros helyett feladatokat ellátni. A párbeszéd hiánya és a kölcsönös vádaskodás tovább mélyítheti a konfliktust a fővárosi és kerületi vezetés között, ami hosszú távon befolyásolhatja Budapest fejlődését és az önkormányzati együttműködést.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása