Karácsony Gergely főpolgármester a 24.hu-nak adott interjúban fejtette ki álláspontját a budapesti önkormányzati rendszer jövőjével kapcsolatban. Aggodalmát fejezte ki, hogy a parkolási rendszer tervezett módosítása egy szélesebb körű, a kétszintű fővárosi önkormányzati struktúra átalakítását célzó folyamat előfutára lehet. Ugyanakkor kiemelte, hogy a kerületek önállóságát és identitását alapvető értéknek tekinti, amelyet meg kell őrizni, és csak finomhangolást tud támogatni.
A főpolgármester szerint egyelőre nem körvonalazódik egyértelmű kormányzati elképzelés a kerületek sorsáról, de úgy érzékeli, hogy a kormány és a kerületi polgármesterek alapvetően eltérően viszonyulnak a kérdéshez. Karácsony Gergely úgy véli, ha ma kellene létrehozni Budapest önkormányzati rendszerét, valószínűleg nem a jelenlegi, 1990-ben kialakított modellt választanák. Ennek ellenére a 23 budapesti kerületet értéknek tartja, ezért csak finomhangolást támogat, mert a változtatás elmaradása szerinte akadályozza a város fejlődését és béklyózza Budapestet.
Budapest működését az elmúlt években két, egymástól különböző folyamat is nehezítette. Ennek részeként említette a parkolási rendszer kialakítását, az idegenforgalmi adó 2011-es átalakítását, valamint a kerületek közötti forráselosztás problémáit. Állítása szerint ezek a változtatások elsősorban az akkor Rogán Antal által vezetett V. kerületnek kedveztek, ami jelentős aránytalanságokhoz vezetett a fővárosban.
Karácsony Gergely szerint ma nincs még egy állami vagy közhatalmi szereplő, amely olyan mértékben túlfinanszírozott lenne, mint az V. kerület. Példaként hozta fel, hogy a Belváros egy lakosra jutó adóbevétele mintegy három és félszerese a XVI. kerületének, és ebben a parkolási bevételek még nincsenek is benne. Hozzátette, hogy a főváros az V. kerülettől ezekről az adatokról sem kap megfelelő információt, ami tovább nehezíti a helyzet átláthatóságát.
A főpolgármester úgy látja, a kialakult aránytalanságokat rendezni kell, és azt is újra kell gondolni, mennyit fizet Budapest a központi költségvetésbe. Kiemelte, hogy "sok olyan igazságtalanság van, amit muszáj kiegyensúlyozni, különben megfojtják a várost". A rendszerváltáskor megalkotott közjogi alapstruktúrának történelmi hagyománya van, léteznek kerületi identitások, amelyeket nem bolygatna.
Az egyik terület, ahol indokolt a fővárosi önkormányzat szerepének erősítése, a településrendezési szerződések ügye. Karácsony példaként hozta fel a XI. kerületet, ahol a Budafoki út térségében több beruházóval is megállapodtak olyan fejlesztésekről, amelyek eredményeként mintegy tízezer új lakás épülhet. Bár a kerület eljárását önmagában racionálisnak és felelősnek nevezte, arra figyelmeztetett, hogy egy ekkora új városrész működéséhez szükséges közlekedési infrastruktúrát már nem lehet kizárólag kerületi szinten megszervezni.
Hasonló hibaként említette a Kopaszi-gát térségét, ahol előbb megvalósultak a nagy beruházások, majd később vált nyilvánvalóvá, hogy jelentős közlekedési fejlesztésekre is szükség van. Hozzátette, ha egy beruházás több tízmilliárd forintos közlekedési beruházást tesz szükségessé, annak költségeit nem kizárólag a közpénzből kellene finanszírozni, hanem a fejlesztőnek is részt kellene vállalnia belőle. A főpolgármester szerint "az összbudapesti érdeket ne áldozzuk fel a rossz szabályozás útján megszerzett privilégiumok oltárán".
Karácsony Gergely ugyan több ponton módosítaná a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztást, de a rendszerváltáskor megalkotott közjogi alapstruktúrát és a kerületi identitásokat nem bolygatná. Hangsúlyozta, hogy bár a nyilvánosság előtt sokszor a főváros hatásköreinek erősítését képviseli, a kormányzattal folytatott tárgyalásokon gyakran éppen a kerületek érdekeit védi. Kijelentette, hogy valójában zárt ajtók mögött ő a "legnagyobb pofájú kerületvédő".
Példaként a szolidaritási hozzájárulás ügyét említette, amelyet nemcsak a főváros, hanem a kerületek is fizetnek. Karácsony szerint ennek csökkentéséért ő maga a kerületi polgármestereknél is hangosabban küzdött, ezzel is bizonyítva a kerületek iránti elkötelezettségét. A főpolgármester ugyanakkor azt mondja, a kerületi autonómiát nem szabad összekeverni azzal, hogy a jelenlegi rendszerben kialakult előnyök érinthetetlenek lennének.
Emellett úgy véli, több, korábban államosított feladatot is vissza kellene adni a kerületi önkormányzatoknak. Ide tartoznak az iskolák, az építésügyi hatóságok és a védőnői szolgálatok. Szerinte így egyszerre lehetne erősíteni a fővárosi szintet azokban az ügyekben, amelyek egész Budapest működését érintik, és növelni a kerületek súlyát azokban a feladatokban, amelyeket helyben lehet hatékonyabban ellátni, megteremtve a kiegyensúlyozottabb működést.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása