A mesterséges intelligencia (MI) által generált tartalmak egyre inkább elmosódnak a valóság határán, új kihívások elé állítva a médiaipart és a fogyasztókat. Egy viking folk rapet éneklő, nem létező énekesnő esete is rávilágított arra, hogy a gépi alkotások már megtévesztően valósághűek lehetnek. Hidvégi Zoltán, a film- és reklámiparban több mint két évtizede dolgozó szakember az Óbudai Egyetem podcastjában beszélt a jelenségről, rávilágítva az MI sötét és világos oldalaira egyaránt.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével a generált tartalmak felismerése egyre nehezebbé válik. Hidvégi Zoltán elmondása szerint korábban még olyan formai hibákra lehetett figyelni, mint a hibás ujjképek, a túlságosan tökéletes fényviszonyok vagy a háttérben feltűnően hasonló arcok. Ezeket a hiányosságokat a gyorsan tanuló MI-modellek mára szinte teljesen kiküszöbölték, így a felismeréshez egyre inkább tartalmi jelekre kell hagyatkozni.
Gyanús lehet, ha egy ismert személy szokatlan környezetben jelenik meg, vagy ha egy váratlan eseményről túlságosan rendezett, filmszerű felvétel készül. Az Európai Unió augusztus óta érvényes mesterségesintelligencia-rendelete bizonyos MI-tartalmak kötelező jelölését írja elő, ami segítséget nyújthat a tájékozódásban. Hidvégi ugyanakkor megjegyezte, hogy egy hangsáv MI-vel történő előállítása esetén a kötelező jelölés ronthatja az élményt, ezért ilyenkor gyakran inkább az eredeti zenét és narrációt preferálják.
A mesterséges intelligencia egyik legaggasztóbb alkalmazási területe a deepfake technológia, amely valós személyek megtévesztő hamisítására képes. Ez a jelenség, legyen szó politikai manipulációról vagy más visszaélésről, Hidvégi szerint büntetőjogi kategória, és egyértelműen tiltott. A deepfake-ek felismerése ráadásul egyre bonyolultabb, tavalyi vizsgálatok szerint a videós hamisítványokat már nehezebb kiszúrni, mint a generált képeket.
Ugyanakkor az MI számos pozitív lehetőséget is rejt magában, különösen a film- és reklámiparban. Amikor a mesterséges intelligencia a tartalmat segíti, például archív felvételek életre keltésével dokumentumfilmekben, vagy a reklámok hatékonyságának növelésével, a szakember szerint elfogadható a használata. Az arckrémreklámok retusálása is évtizedek óta zajlik, az MI csupán felgyorsítja és hatékonyabbá teszi ezt a folyamatot, a cél továbbra is a minél meggyőzőbb vizuális tartalom előállítása.
Hidvégi Zoltán szerint a mesterséges intelligencia korlátai az emberi érzelmek hiteles átadásában mutatkoznak meg. Az MI legfeljebb egy gyenge színész szintjén képes érzelmeket megjeleníteni, az eredmény pedig nem hiteles, mivel az emberi agy különösen érzékeny az arcok és az érzelmek felismerésére. Bár a modelleket milliárdnyi mintán képezték, a nézők ösztönösen érzik, ha valami nem stimmel, még ha pontosan megnevezni nem is tudják a hibát.
Ez a jelenség vezetett az úgynevezett hibrid MI-filmek kialakulásához, ahol a főszereplőket, gyakran hírességeket, élőben forgatják. A piac kettéválik: a prémium márkák a tökéletesen polírozott, MI-vel generált tartalmakat preferálják, míg a hitelességre törekvő kommunikációban az emberi, olykor esetleges felvételek is elfogadottak. A problémát az „MI slop” jelenti, az igénytelen, tömegesen gyártott MI-tartalom, amely a szakember szerint rossz érzést kelt és hosszú távon kihullik az algoritmusokból.
Hidvégi Zoltán a mesterséges intelligenciát a „teleshop utódjának” nevezi, utalva arra, hogy a nézők idővel elfogadják majd a generált szereplőket, ahogyan a teleshop csatornákat is. Ugyanakkor a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy hamarosan már nem leszünk képesek megkülönböztetni a valóságot az MI-től. Ez a felismerés meglepő következtetésre vezette a szakembert: a valóság egyedüli záloga az emberi jelenlét, ami a rendezvényszakma felvirágzását hozhatja el.
Hiába néz meg valaki egy tökéletes MI-generálta koncertfilmet, a valós élményt csak a fizikai jelenlét adja meg. A reklámiparban az emberi hozzáadott érték marad az utolsó bástya, mivel a díjnyertes ötletek még mindig emberi kreativitásból születnek. Az MI forgatókönyvei Hidvégi szerint „középszürkék”, egyfajta statisztikai átlagot képviselnek.
A jövőben a személyre szabott reklámok valós időben generálódhatnak a pillanatnyi igényekhez igazodva, a technológia már most is lehetővé teszi több tízezer változat elkészítését minimális pluszköltséggel. A felhasználók pedig a felhasználási feltételek elfogadásakor szinte mindenhez hozzájárulnak, mert azonnal használni akarják az új eszközt.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az agyunkat folyamatosan tornáztatni kell, és a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a gyerekek a leginkább ki vannak téve az egyre valósághűbb, mégis mesterséges tartalmaknak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása