A Budapest Bábszínház évek óta nagy sikerrel játssza „A Szerb Antal-kód, avagy a Pendragon legenda” című előadását, amely teltházas produkcióként vonzza a közönséget. A Fábián Péter rendezte darab egyedülálló módon ötvözi Szerb Antal és Dan Brown regényeinek világát, komplex élményt nyújtva a nézőknek.
Az előadás krimi, izgalom, misztikum, történelem és irodalom elemeit vonultatja fel, miközben a szín- és bábművészet eszköztárát is mesterien használja. Ez a különleges kombináció magával ragadó élményt garantál, amely az előadás után is elkíséri a nézőket.
A történet egy budapesti irodalmi múzeumban kezdődik, ahol Havasréti Benedict professzor, egy Walesben élő kutató (Teszárek Csaba) megnyitja a Szerb Antal-emlékkiállítást. A múzeum igazgatója (Hannus Zoltán) fogadja a vendégeket, majd Láng Róbert Szerb Antal-kutató (Ács Norbert) tart előadást az íróról.
Az esemény váratlan fordulatot vesz, amikor Dinnyés Jani ipari alpinista (Barna Zsombor) agyonlövi Havasréti professzort. A gyilkosság után nyomozás indul, melynek során Mersz Inez (Spiegl Anna) és Zsolt, a halottkém (Tatai Zsolt) próbálja felderíteni az ügyet. A professzor testén titkosírással hagy üzenetet unokájának, Minkának (Csarkó Bettina), ami a cselekmény további részét indítja el.
Az előadás alapját két irodalmi mű, Szerb Antal „A Pendragon legenda” című regénye és Dan Brown „A Da Vinci-kód” című alkotása képezi. Fábián Péter víziójában a két történet összeolvad, felvetve a kérdést, hogy Dan Brown vajon ismerte-e Szerb Antal művét, mielőtt megírta saját regényét. Fábián Péter mindkét regényt olvasta, és ebből született meg ez a remek parafrázis.
Az előadásban Szerb Antal más művei, mint „A királyné nyaklánca”, „Gondolatok a könyvtárban”, „Utas és holdvilág”, „A világirodalom története”, valamint József Attila alakja is megjelennek. A darab a huszadik század kegyetlen valóságát is bemutatja, utalva Szerb Antal tragikus sorsára, akit a második világháború utolsó évében, a balfi táborban vertek agyon a nyilasok. Az író mindössze negyvenöt évet élt, de életműve a mai napig gondolkodásra készteti az embereket a világ működéséről és az emberi természetről.
Mindkét író, Szerb Antal és Dan Brown, izgalmas történetek írói, akik titkok nyomába eredtek. Műveikben szabadkőművesekről, rózsakeresztesekről, az örök életről és az elixírről értekeznek, olyan témákat boncolgatva, amelyek a halál és feltámadás kérdéskörét járják körül.
„A Szerb Antal-kód, avagy a Pendragon legenda” nem csupán egy bábelőadás, hanem egy filmszerű élmény, amely a bábjáték révén olyan dimenziókat nyit meg, amire a film sem képes. Itt ugyanis nincsenek trükkök, csak párhuzamos világok, ahol a színek, a fények és a figurák azt az érzetet keltik, hogy a világ, amiben élünk, többrétegű.
Az emlékek nemcsak felidézhetők, hanem megidézhetők, láthatók és megtapasztalhatók. A díszlet kialakítása révén a nézők a történet részévé válnak, egy kutatásba csöppennek. Az előadás alapötlete és a bábművészet, valamint a látványvilág (Horváth Jenny, Szakács Ferenc) emeli a darabot magas szintre, folyamatosan fenntartva a feszültséget a titkok megfejtése iránt.
A bábok, mint Szerb Antal, a gőte, Bonaventura Pendragon és Jean de la Motte, kiváló megformálásukkal (Hoffer Károly) és mozgásukkal elevenítik fel a múltat, minden emlék élő manifesztumaivá válva. Ez a fajta művészeti megközelítés lehetővé teszi a nézők számára, hogy mélyebben elmerüljenek a történetben és annak üzeneteiben.
A gyilkosság után Havasréti unokái, Minka és Brúnó (L. Nagy Attila) dr. Langgal együtt merülnek el a múlt megismerésébe. Ehhez elengedhetetlen Havasréti gyerekkori naplójának elolvasása, amely Szerb Antal szellemiségét idézi meg, és a Rózsakeresztes Rend titkait rejti. A kódok megfejtése kulcsfontosságú a professzor halálának okának kiderítéséhez.
Az előadás, amelyben feltűnik Ingrid (Pájer Alma Virág) és a teremőr (Bartha Bendegúz) is, az évek során semmit sem vesztett erejéből. Sőt, beérett arra, hogy 2026-ban is őszintén meséljen a hatalomért és tudásért vívott küzdelemről, és arról, hogy sokan, akik emelkedni vágynak, végül elbuknak.
A darab mélyreható üzenete az emberi törekvések és a történelem ismétlődő mintáinak örök érvényességére hívja fel a figyelmet. A „Szerb Antal-kód, avagy a Pendragon legenda” továbbra is gondolkodásra és önvizsgálatra készteti a közönséget.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása