A magyar középiskolások körében egyre aggasztóbb méreteket ölt a nyugtatók és altatók használata, melynek hátterében számos tényező áll. Egy friss európai kutatás adatai szerint a 9-10. évfolyamos diákok tizenhat százaléka nyúlt már ilyen szerekhez. Ez az arány az elmúlt húsz év legmagasabb értékét képviseli, egy átmeneti csökkenés után ismét romló tendenciát mutatva.
A felmérések rávilágítanak, hogy a diákok egy része orvosi javaslatra szedi a gyógyszereket, azonban sokan recept nélkül jutnak hozzájuk. Gyakori, hogy a szülőktől kapják, vagy a családi gyógyszeres dobozból veszik el azokat. Egy 18 éves diáklány, Edit beszámolója szerint osztálytársai között is előfordult, hogy 16 évesen, mély depresszió miatt, a nagymamájától elvett gyógyszereket, sőt, dílerektől is vásárolt.
Más esetekben a kipróbálás vágya vezérli a fiatalokat, amikor barátaikkal együtt szüleiktől kérnek altatót. Egy budapesti család gyermeke pszichológus javaslatára, orvosi receptre kapott szorongásoldót, majd enyhébb nyugtatót az iskolai stressz miatt. Az édesapa elmondása szerint a gyerek általános iskolája rendkívül toxikus környezet volt, ami gimnáziumban is szorongáshoz, étkezési és alvászavarokhoz vezetett.
Az iskolai követelmények, a felvételi rendszer nyomása, a rengeteg dolgozat és a feldolgozatlan anyagokból írt számonkérések mind hozzájárultak a diákokra nehezedő hatalmas terhekhez. Az alvási nehézségek és a társas helyzetekben jelentkező szorongás már tizenéves korban mindennapos problémává váltak.
Gábor Edina egészségfejlesztő szakpszichológus szerint a jelenség mögött nem egyetlen ok áll, hanem komplex tényezők hálózata. Fontos szerepet játszhat a családi minta, azaz, hogy a gyerekek milyen stresszkezelési stratégiákat látnak otthon. Emellett az alvás mennyisége és minősége, a közösségi média használata, valamint a pszichológiai és pszichiátriai segítségnyújtás nehézkes elérhetősége is befolyásolja a helyzetet.
A gyógyszerekhez való hozzáférés egyszerűsége is kulcsfontosságú tényező. A nyugtatók és altatók nem feltétlenül igényelnek illegális beszerzési csatornákat, hiszen gyakran a családi gyógyszeres dobozban is megtalálhatók. Előfordul, hogy maga a szülő adja oda a gyógyszert gyermekének, ha az nem tud aludni, vagy egy dolgozat miatt szorong.
A szakértő kiemeli a problémás közösségi média használat és a szerhasználat közötti összefüggést, melyet magyar kutatások is alátámasztanak. A közösségi oldalak jutalmazásra épülő algoritmusai hozzászoktathatják a fiatalokat a gyors megoldások kereséséhez. Ez azt eredményezheti, hogy bármilyen kellemetlen érzésre – legyen az feszültség, álmatlanság vagy szorongás – azonnali enyhülést várnak egy tablettától.
Az okostelefonok és a szorongás közötti kapcsolat az alvás minőségén keresztül is megnyilvánul. Gábor Edina hangsúlyozza, hogy ha a családokban tudatosabban védenék az alvási időt, azzal jelentősen javulna a helyzet. Azok a fiatalok, akik késő estig interneteznek, kevesebbet alszanak, kialvatlanul rosszabbul kezelik a stresszt, és könnyebben nyúlnak gyors enyhülést ígérő eszközökhöz.
A szakpszichológus szerint könnyű azt mondani egy tizenévesnek, hogy ne gyógyszerezze magát, ne használja állandóan a telefonját, vagy ne kiabáljon. A valódi probléma azonban az, hogy túl gyakran mondjuk el nekik, mit ne tegyenek, és sokkal ritkábban azt, hogy mit csináljanak helyette. A tiltások helyett a konstruktív alternatívák bemutatása, a stresszkezelési technikák tanítása és a megfelelő támogató környezet megteremtése lenne a cél.
A fiataloknak szükségük van arra, hogy megtanulják, hogyan birkózzanak meg a kihívásokkal gyógyszerek nélkül. Ehhez elengedhetetlen a szülők, az iskola és a szakemberek összehangolt munkája, valamint a pszichológiai segítségnyújtás hozzáférhetőségének javítása. A hosszú távú megoldás a megelőzésben és a hatékony megküzdési stratégiák elsajátításában rejlik.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása