A magyar autópiac az idei év első kilenc hónapjában kettős képet mutatott: miközben az új autók forgalomba helyezése növekedett, a külföldről behozott használt járművek száma még gyorsabban emelkedett. Ez az ellentmondásos tendencia rávilágít a hazai járműpark megújulásának lassú ütemére, ami hosszú távon környezetvédelmi és biztonsági szempontból is aggályos. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint a látszólagos növekedés mögött komoly kihívások rejtőznek.
Január és szeptember között 108 422 új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A kivonásokkal korrigált nettó piac is 12,6 százalékkal, 93 130 darabra bővült. Szeptemberben különösen erős volt a piac, 20,3 százalékos emelkedéssel 12 488 autót regisztráltak.
Ezzel párhuzamosan a használt autók importja még dinamikusabban nőtt: kilenc hónap alatt 119 502 személyautó érkezett külföldről, ami 26,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Szeptemberben ez a növekedés már 32,4 százalékos volt, 15 178 járművel. Az importált használt autók száma őszre mintegy 10 százalékkal haladta meg az új autók forgalomba helyezését, ami jelentős elmozdulást mutat a féléves, még közel azonos arányokhoz képest.
Az új autók piacán belül a tölthető modellek iránti érdeklődés kiemelkedő. A tisztán elektromos autók forgalma 30,2 százalékkal, 10 445 darabra nőtt, piaci részesedésük pedig 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett. A konnektorról tölthető hibridek piaca még látványosabb bővülést mutatott, 102 százalékkal, 9375 forgalomba helyezéssel, részesedésük 4,8-ről 8,6 százalékra nőtt. A két kategória együttesen az újautó-piac 18,3 százalékát adja.
A karosszériatípusok tekintetében a szabadidő-autók (SUV) dominanciája tovább erősödött, az újautó-piac 67,4 százalékát tették ki 73 075 forgalomba helyezéssel. Ez 22,3 százalékos növekedést jelentett, miközben a hagyományos alsó-középkategória forgalma 4,6 százalékkal csökkent. A kishaszonjárművek piaca 2,9 százalékos visszaesést mutatott, míg a nagyhaszonjárművek 6,9 százalékkal, a buszok pedig 29,2 százalékkal nőttek. A motorpiac kiemelkedően teljesített, 38,3 százalékos növekedéssel, túlszárnyalva az éves várakozásokat.
Knezsik István, az MGE elnöke rámutatott, hogy a megnövekedett autóvásárlások önmagukban nem oldják meg a járműpark megújulását, mivel a jellemzően idősebb importautók nagy aránya kedvezőtlen a hazai járműállomány korszerűsítése és a kibocsátáscsökkentés szempontjából. Az elektromos és hibrid autók iránti növekvő kereslet ellenére idén nem indult új állami támogatás az elektromosautó-vásárlásokra. Az MGE szerint a növekedés hátterében a szélesedő és kedvezőbb árú kínálat, a kínai márkák megjelenése, valamint a flottakereslet áll.
Az európai uniós tendenciáktól azonban még messze van a magyar piac. Az EU-ban január és augusztus között a tisztán elektromos autók aránya 21,7 százalék volt, a hibrideké pedig 36,6 százalék, miközben a hagyományos benzines és dízel járművek együttes súlya jelentősen csökkent. Müllner Zsolt, az AutoWallis igazgatósági elnöke kiemelte, hogy a magyar újautó-piac még a 2003-as szintet sem érte el, és a hazai autópark átlagéletkora 15,6 év, szemben a vizsgált régió 14,7 évével. Ezer lakosra mindössze 445 autó jut Magyarországon, szemben az uniós 570-nel.
A használt autók importjának dominanciája és a járműpark átlagéletkorának növekedése komoly környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági kihívásokat vet fel. Az idősebb járművek általában nagyobb károsanyag-kibocsátással rendelkeznek, és kevésbé felelnek meg a modern biztonsági előírásoknak. Ez az ország kibocsátáscsökkentési céljait is nehezíti.
Gazdasági szempontból az erősödő forint és a csökkenő kamatok elvileg segíthetnék az autóvásárlást, azonban az üzemeltetési költségek emelkedése, különösen a gázolaj árának közel négyéves csúcsra, 709 forintra emelkedése, óvatosságra inti a vásárlókat és a vállalkozásokat. Az MGE a közel-keleti energiaársokkot, az amerikai vámemelést és az európai ipar gyengeségét is kockázati tényezőként említi.
A kínai márkák megjelenése és az általuk kínált kedvezőbb árak élénkítik a versenyt, de egyben nyomás alá helyezik a forgalmazók árrését. Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója szerint a forgalmazóknak engedniük kell a nyereségükből. Miró József, az Erste vezető elemzője szerint a vásárlók számára a döntő kérdés az, hogy mennyi munkát kell egy autóért befektetni. A bérek autóárakat meghaladó emelkedése és az árverseny javíthatja a helyzetet a jövőben.
Az MGE előrejelzése szerint a hazai személyautó-piac az idén túlszárnyalhatja a 129 440 darabos éves becslést, akár 141 900–146 300 autót is elérhet. Az elektromos autók éves várakozása várhatóan már októberben teljesül. Ugyanakkor a haszonjárművek és pótkocsik piacán erősebb évzárásra lenne szükség a prognózisok eléréséhez.
A hazai autógyártásban is jelentős fejlesztések zajlanak: a BMW debreceni gyára három műszakra állt át, a CATL megkezdte a próbagyártást, a szegedi BYD pedig az év végén indíthatja el a teljes sorozatgyártást. Ezek a beruházások hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdaság élénkítéséhez, azonban közvetlenül nem oldják meg azt az alapvető problémát, hogy mikor tud több magyar család korszerűbb, fiatalabb autóra váltani. A járműpark fiatalodása csak akkor valósulhat meg, ha a vásárlóerő és az elérhető, modern járművek aránya kedvezőbb irányba mozdul el.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása