A nyugati hírszerző ügynökségek komoly figyelmeztetést adtak ki Európa vezető védelmi tisztviselőinek, miszerint Oroszország merényletekre készülhet, elsősorban a védelmi ipar felsővezetőit célozva. A Financial Times öt különböző európai hírszerző ügynökség tisztviselőivel folytatott beszélgetések alapján számolt be a lehetséges fenyegetésről. A Kreml a jelentések szerint kiterjesztené a szabotázsakciókat Európa-szerte, és már a polgári célpontok elleni támadásoktól sem riad vissza, ami korábban tabunak számított az orosz szolgálatok számára.
A hírszerző ügynökségek információi szerint a Kreml ügynökei védelmi vállalatok vezérigazgatóit és más magas rangú alkalmazottait vehetik célba. Különösen a kisebb, jellemzően dróngyártó cégek vezetői kerültek a célkeresztbe. Az utóbbi időben jelentősen megszaporodtak az ilyen típusú hibrid háborús akciók a kontinensen, jelezve a fenyegetés növekedését.
Több kormányzati biztonsági szolgálat és védelmi vállalat, köztük a németek, már fokozta a személyes védelmet alkalmazottai és vezetősége körül. Ezzel párhuzamosan megnövekedett a biztonsági tanácsadások száma is. Egyes cégek azonban csak a külföldi útjaik során tesznek fokozott óvintézkedéseket, ami potenciálisan sebezhetővé teheti őket.
Sinan Selen, a német belföldi hírszerző szolgálat (BfV) vezetője figyelmeztette a német törvényhozókat, hogy Oroszország erőszakos cselekményeket tervez. Ezeket az akciókat állami vagy államilag ellenőrzött szereplők hajtanák végre. A BfV nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy az oroszok a szervezett bűnözést is bevonják a műveleteikbe.
A Financial Times forrásai szerint az orosz-ukrán háborúban kialakult patthelyzet és az orosz gazdaság gyengélkedése áll a Kreml döntése mögött. Ez a helyzet késztette az orosz vezetést arra, hogy a következő hónapokban kiterjessze a szabotázsakciókat Európa-szerte. A cél a nyugati támogatás gyengítése és a bizonytalanság növelése.
Az orosz katonai hírszerző ügynökség, a GRU tisztjei szorosan együttműködnek a szervezett bűnözői csoportokkal. Határokon átnyúló ügynökhálózatokat használnak fel a célok elérésére, az akciók különböző szakaszait pedig más-más sejtek között osztják fel. Ezt a szakzsargon „nedves munkának” nevezi, ami utal az erőszakos és titkos műveletekre.
A biztonsági tisztviselők szerint az oroszok számára egy merényletkísérletnek nem feltétlenül kell sikerülnie ahhoz, hogy elérje a kívánt hatást. Az orosz szempontból a fő cél továbbra is pszichológiai: az emberekben azt az érzést kelteni, hogy célpontok lehetnek. Ezzel azt akarják elérni, hogy az egyének és a vállalatok kétszer is meggondolják, mielőtt üzletelnének Ukrajnával, vagy támogatnák azt.
Ez a stratégia a félelemkeltésre és a bizonytalanság terjesztésére épül, ami alááshatja az európai egységet és az Ukrajnának nyújtott támogatást. A polgári célpontok elleni akciók bevonása különösen aggasztó fordulatot jelent, hiszen ez korábban elkerülendő terület volt az orosz hírszerzés számára. Ez jelzi a Kreml növekvő hajlandóságát a kockázatosabb és agresszívebb taktikák alkalmazására.
A Financial Timesnak nyilatkozó egyik tisztviselő szerint az orosz ügynökök gyakran még mindig amatőr módon járnak el, és tevékenységük hatását nem olyan nehéz ellensúlyozni. Azonban a fenyegetés puszta léte is jelentős terhet ró a biztonsági szolgálatokra. A fokozott orosz tevékenység miatt a biztonsági szolgálatok sokkal élesebben figyelnek majd az orosz állampolgárokra, ami feszültségekhez vezethet.
Az európai országoknak továbbra is ébernek kell maradniuk és összehangolt intézkedéseket kell tenniük a potenciális fenyegetések elhárítására. A védelmi iparban dolgozók személyes biztonságának garantálása, valamint a kritikus infrastruktúra védelme kiemelt feladat. A hírszerzői figyelmeztetések aláhúzzák a folyamatos éberség és a megelőző intézkedések fontosságát a hibrid hadviselés korában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása