Nyugati hírszerző szolgálatok figyelmeztették az európai védelmi ipar vezetőit, hogy Oroszország fokozza az ellenük irányuló merényletkísérleteket és szabotázsakciókat. A fenyegetés következtében számos vállalat szigorította felsővezetőinek személyi védelmét. Ez a lépés rávilágít a növekvő feszültségre és a hibrid hadviselés kiterjedésére Európában.
Öt európai hírszerző szolgálat tisztviselői megerősítették, hogy Oroszország tervei között egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az európai polgári célpontok elleni merényletek, melyeket korábban tabunak tekintettek. A célpontok között nemcsak a nagy fegyvergyártók vezetői, hanem a kisebb cégek, különösen a dróngyártásban érintettek munkatársai is szerepelnek. A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) jelentősen bővítette a német védelmiipari vállalatok vezetőivel és alkalmazottaival fenntartott kapcsolatait, és magán-testőrcsapatok alkalmazását javasolta számukra.
Sinan Selen, a BfV vezetője a német törvényhozók előtt kijelentette, hogy Oroszország állami vagy államilag irányított szereplők révén tudatosan tervez erőszakos cselekményeket személyek ellen. Hozzátette, hogy az akciók célpontjai, módszerei és a bevont szereplők köre, beleértve a szervezett bűnözői struktúrákat is, folyamatosan bővül. Több védelmiipari vezető névtelenül nyilatkozva elmondta, hogy az elmúlt fél évben a kormányzati biztonsági szolgálatok kifejezett tanácsára szigorították személyi védelmi intézkedéseiket.
Az ukrajnai fronton kialakult patthelyzet és az orosz gazdaság nehézségei közepette a Kreml kiterjesztette európai szabotázs- és hibrid műveleteit. Ennek célja Kijev nyugati támogatásának aláásása, destabilizálva az európai védelmi ipart és a közvéleményt. Az ilyen műveletek végrehajtása, melyeket az orosz hírszerzési zsargonban „vizesmunkának” neveznek, nagyrészt a GRU-ra, az orosz katonai hírszerzésre hárul.
A GRU módszerei átalakultak, tisztjei szorosabban együttműködnek szervezett bűnözői csoportokkal. Határokon átívelő ügynökhálózatokat használnak, a felderítést, logisztikát, tervezést és végrehajtást pedig különböző sejtekre osztják fel. Ez a megközelítés eltér a korábbi, online toborzott, „eldobható” ügynökökre támaszkodó stratégiától, és sokkal kifinomultabb, nehezebben felderíthető hálózatokat hoz létre.
A biztonsági tisztviselők hangsúlyozták, hogy az orosz megközelítés egyik kulcseleme a pszichológiai hatáskeltés. A merényleteket nem feltétlenül kell végrehajtani ahhoz, hogy elérjék céljukat; pusztán a fenyegetettség érzésének felkeltése is elegendő. Céljuk, hogy az érintettek kétszer is meggondolják, mielőtt üzletet kötnek Ukrajnával, ezzel lassítva vagy akadályozva a nyugati katonai segítséget.
Ugyanakkor az orosz ügynökök próbálkozásai sok esetben továbbra is amatőr szintűek, ami más jellegű problémákat vet fel. A biztonsági szolgálatok kénytelenek minden gyanús jelet potenciális fenyegetésként kezelni, ami jelentős erőforrásokat emészt fel. Például, Svédországban két fiatal orosz turistát tartóztattak le a Saab vezérigazgatójának ingatlana közelében, ám röviddel később szabadon engedték őket, mivel nem találtak konkrét bizonyítékot szándékos fenyegetésre.
A védelmiipari vezetők figyelmeztetnek, hogy a szükséges védelem költségei, mind a személyek, mind a létesítmények tekintetében, komoly terhet jelentenek a cégek, különösen az induló vállalkozások számára. Az egyik vezető elárulta, hogy a közelmúltban az orosz fenyegetés miatt áthelyezte az egyik nyugat-európai gyártóüzemét. Ez a tendencia hosszú távon befolyásolhatja az európai védelmi ipar működését és versenyképességét.
Európa legnagyobb fegyvergyártóinak vezetői 2024 eleje óta állnak fokozott készültségben. Ezt az amerikai és a német hírszerzés által leleplezett, a német Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger elleni orosz merényletterv váltotta ki. Papperger, aki nyíltan kiállt Ukrajna felfegyverzése mellett, azóta éjjel-nappal magántestőrök és rendőrök együttes védelmét élvezi, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát és a fenyegetés valós voltát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása