Októberben új támadási hullám indult Ukrajnában, melynek során Oroszország fokozottan célozza a civil infrastruktúrát és a lakosságot. A támadásokban új generációs sugárhajtású drónokat és siklóbombákat vetnek be, elsősorban a kijevi hidak és a tömegközlekedés ellen. Ezek az akciók a fronton elért áttörés hiányában a civilek életének megnehezítését célozzák, gyakran nappali órákban történnek.
Az orosz erők októberben két jelentős támadássorozatot hajtottak végre ukrán területen, amelyek új stratégiát sugallnak. Mindkét esetben a civil lakosság volt az elsődleges célpont. A támadások siklóbombákkal és új generációs drónokkal történtek, buszokat, vonatokat és hidakat célozva.
Kramatorszkot a közelmúlt egyik legvéresebb támadása érte, amikor siklóbombák csapódtak két, utasokkal teli buszba. Ez a támadás 33 ember halálát és 18 sérülését okozta. Szombat reggel Zaporizzsjában egy lakóépületet értek siklóbombák, ahol legalább 20 ember, köztük 4 gyermek vesztette életét, és 32-en megsérültek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egyetlen éjszaka alatt további tizenhárom régiót értek orosz támadások. Kijevben a hidak is célponttá váltak: október elején néhány nap alatt három dróntámadás érte a Déli és az Északi hidat. Ezek a támadások korábban elkerülték a civil infrastruktúra ezen elemeit.
A kijevi hidak elleni akciók során többen megsérültek, és komoly közlekedési fennakadásokat okoztak. A város keleti és nyugati oldala közötti átkelés, különösen a metróval is rendelkező Déli hídon, gyakran másfél-két órás késést eredményezett. Az orosz fél ezzel elérte a városi élet megnehezítését.
A háború ötödik évében Oroszország újabb szintet lépett a támadásokban, a fronton elért áttörés hiányában a civilek életét nehezítve. Kramatorszk és Szlovjanszk Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt álló részének jelentős erődítései, amelyek régóta célpontjai az orosz támadásoknak. A kramatorszki vasútállomást már a háború elején kazettás bombákkal támadták, ötven ember halálát okozva.
A mostani buszok elleni támadásokat UMPD D-30 SzN típusú siklóbombákkal hajtották végre, melyek 10-15 kilométeres magasságból indítva akár 100 kilométeres hatótávolságra is képesek. Ezek a fegyverek műholdas kapcsolattal korrigálják útvonalukat, 10 méteres pontossággal érve célba, bár elsősorban álló célpontok ellen hatékonyak. Feltételezhető, hogy a nappali támadások az utat célozták, nagy eséllyel számolva a civil áldozatokkal, a városból való elűzésük érdekében.
A hidak elleni támadások új elemnek számítanak, mivel korábban nem volt jellemző a rakétákkal vagy drónokkal történő megsemmisítésük. A Dnyeperen átívelő herszoni Antonyivka hidat például az orosz erők robbantották fel 2022 novemberében visszavonulásuk során, hogy akadályozzák az ukrán előrenyomulást. A Konka folyó hídját idén áprilisban drónokkal semmisítették meg, két hónapon át tartó, 30 berepüléssel járó akcióval.
A Kijevben célba vett Déli és Északi hidak sokkal nagyobbak, mint a Konka híd. A Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi híd elleni ukrán akciók sem okoztak teljes összeomlást, a legsúlyosabb rongálást ott egy robbanószerrel megrakott teherautó okozta. A hidak rendkívül teherbíróak, érzékeny pontjaik inkább alulról, a védők számára könnyebben elérhetők.
A Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti feltételezett megállapodás is szerepet játszhat az orosz támadások intenzitásában. Trump bejelentése szerint az USA feloldaná az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, ami az orosz fél számára a nyomás csökkenését jelenti, és bátorítást adhat a harcok folytatására.
Az orosz támadások új stratégiája a civil infrastruktúra, mint például az áramellátó és fűtési rendszerek, valamint gyógyszer- és élelmiszerraktárak célba vételével háborús bűncselekménynek minősül. A hidak elleni akciók tovább nehezítik a városi életet, különösen Kijevben, ahol a Dnyeper folyó két partja közötti összeköttetés létfontosságú. A város keleti felén több mint egymillió ember lakik, míg a központ a jobb parton található, így a hidak elengedhetetlenek a mindennapi működéshez.
A támadások következtében a bal parton élők kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhetnek, különösen, ha a hidak mellett a vízellátás is kiesne. A hidak hosszabb távú működésképtelenné tételéhez nagy pontossággal és rendszeresen kellene támadni őket, ami eddig kevésbé volt jellemző az orosz félre. Azonban az új generációs drónok megjelenése változást hozhat ezen a téren.
A hidak elleni támadásokhoz a Gerany-4 és Gerany-5 típusú sugárhajtású drónokat vetették be. Ezek a drónok az iráni Sahid drónok fejlesztett változatai, amelyek jelentősen felülmúlják elődeiket. Légcsavar helyett sugárhajtást használnak, így sokkal gyorsabbak, akár 500 kilométer/órás sebességre is képesek.
Hatótávolságuk elérheti az ezer kilométert, és rendkívül jól irányíthatók, ami megnehezíti a leszedésüket. Képesek 90 kilogrammos robbanótöltetet célba juttatni, viszonylag kis veszteséggel. Az orosz fegyverek gyakran kapnak növényekről elnevezéseket, mint például az Oresnyik (mogyorófa) ballisztikus rakéta vagy a Topol (nyárfa) interkontinentális rakétarendszer.
Az orosz erők új stratégiája, amely a civil infrastruktúra és a lakosság fokozottabb célzására összpontosít, a háború elhúzódó jellegét és a frontvonalon elért eredmények hiányát tükrözi. A sugárhajtású drónok bevetése új képességeket ad az orosz hadseregnek a célpontok elérésében és a károkozásban, különösen a nehezen megsemmisíthető hidak esetében.
Bár a kijevi hidak eddig nem szenvedtek súlyos szerkezeti károkat, a támadások komoly fennakadásokat okoztak a városi közlekedésben és a mindennapi életben. Ez a taktika a lakosság moráljának megtörését és az ukrán gazdaság további gyengítését célozza, anélkül, hogy közvetlen katonai áttörést érne el.
A jövőben várhatóan folytatódnak a civil infrastruktúra elleni támadások, és a sugárhajtású drónok egyre nagyobb szerepet kaphatnak. A hidak és egyéb létfontosságú rendszerek, mint például a vízellátás, továbbra is kiemelt célpontok maradhatnak, tovább nehezítve az ukrán lakosság helyzetét a tél közeledtével.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása