A globális energiapiac, különösen a dízel szegmens, példátlan kihívásokkal néz szembe, melyeket súlyos ellátási hiány és jelentős áremelkedés jellemez. A Hormuzi-szoros részleges lezárása, az orosz finomítók kiesése, valamint a kínai export visszafogása együttesen okozzák, hogy a napi dízeligény mintegy negyede hiányzik a piacról. Az Egyesült Államok, Donald Trump elnök vezetésével, aktívan igyekszik enyhíteni a helyzeten, nyomást gyakorolva Európára a stratégiai tartalékok felszabadítására, és ideiglenes mentességet biztosítva az orosz dízelimportnak.
Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére a G7 országok vezetői október elején bejelentették, hogy 100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítanak fel az európai stratégiai tartalékokból a következő négy hónapban. Ezt követően az is nyilvánosságra került, hogy az amerikai piacra orosz dízel is érkezhet, mivel Oroszország mentességet kap bizonyos gázolaj-szállítási szankciók alól. Ez a lépés a globális fosszilis energiapiac régóta fennálló problémáira reagál, ahol a dízelhiány különösen élesen jelentkezik.
A globális dízelpiacon a napi fogyasztás körülbelül 25-27 millió hordó, ami évente 9,5-10 milliárd hordót tesz ki. Jelenleg a szükséges dízeltermelés mintegy negyede hiányzik, ami napi 6,5 millió hordót jelent. Ez a hiány nagyrészt a közel-keleti finomítók termeléskiesése, valamint az ukrán támadások miatt félig működésképtelen orosz finomítói szektor számlájára írható. Kína is visszafogja az exportot, az ellátásbiztonságot előtérbe helyezve a magas árrés ellenére.
A fosszilis energiapiac, különösen az olaj és a dízel szegmense, hónapok óta súlyos „féktelen éhséggel” küzd. Ennek elsődleges oka a Hormuzi-szoros részleges lezárása, amely már az olajpiacon is komoly gondokat okoz, de a dízel esetében a probléma hatványozott. A nemzetközi dízelpiacnak hagyományosan három fő exportra képes régiója van, ám ezek közül több is kapacitásproblémákkal küzd.
Az orosz finomítókat érő ukrán támadások jelentik a legnagyobb kihívást Oroszország számára, nem pedig az enyhített szankciók. Bár Trump bejelentésére a dízel világpiaci ára átmenetileg 3,8 százalékkal esett, három hónapos távlatban még így is 52 százalékos emelkedést mutat. A finomítók számára rendkívül jövedelmezővé vált a dízelgyártás; az olaj finomítása és a dízel előállítása közötti árrés, az úgynevezett „diesel crack” mintegy 80 dollár körül mozog hordónként.
Ez a magas árrés jelentős profitot generál a finomítóknak világszerte. Az amerikai finomítók, mint a PBF Energy, Valero Energy, Marathon Petroleum és Philips 66, árfolyama idén több mint 100 százalékkal emelkedett. A kapacitáskihasználtság az Egyesült Államokban a megszokott 90 százalék helyett 97 százalékon pörög, a cégek elhalasztják a karbantartásokat, hogy minél többet termeljenek. A Mol árfolyama is 69,4 százalékkal emelkedett az év eleje óta, részben ennek a kedvező piaci helyzetnek köszönhetően.
Az Egyesült Államokban a dízelpiac regionálisan is eltérő érdekeket mutat. Az ország öt nagy olajipari körzete, a PADD régiók, különböző mértékben exportálnak vagy importálnak dízelt. Egy esetleges amerikai exportkorlátozás gazdasági öngólt jelentene: bár rövid távon 25-30 centtel csökkenthetné a hazai dízelárakat, hosszú távon globális hiányt és további áremelkedést okozna. Emellett a dízelgyártás visszafogása a benzingyártást is érintené, ami a választások közeledtével komolyabb politikai kockázatot jelentene.
A magyarországi helyzetet súlyosbítja, hogy a Dunai Finomító kapacitása egy 2025-ös tűzeset miatt csak 50-60 százalékon működik. Szerencsére a pozsonyi Slovnaft finomító stabilan termel. Novemberre várhatóan javul a régió ellátása: Százhalombattán befejeződhet az újraindítás és a kapacitás felfuttatása, valamint a rijekai finomítóban egy beruházás (DCU) révén 30 százalékkal nő a dízelkihozatal. Ezek a fejlesztések a regionális ellátást javítják, bár az európai dízelhiányt önmagában nem oldják meg.
Trump elnök nyomására Európa végül beleegyezett abba, hogy piacra dobja terméktartalékainak egy részét, melyek Magyarországon is 90 napos gázolajkészletet jelentenek. Ezen felül Oroszország is jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít az amerikai és globális piacra: azonnali hatállyal több mint 300 ezer tonnát, novemberben további 500 ezer tonnát, majd ezt követően még egymillió tonnát. A finomítók állapotától függően Oroszország további hárommillió tonna dízelt is szállíthat rövid időn belül. Ezek a lépések reményt adnak a globális dízelpiac stabilizálására, de a helyzet továbbra is törékeny marad.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása