A köztudatban régóta él a napi 10 ezer lépés megtételének fontossága az egészség megőrzése érdekében. Sokan törekednek erre a célra, gyakran lépésszámláló eszközök segítségével követve nyomon teljesítményüket. Azonban egy vezető kardiológus szerint ez a széles körben elterjedt szám nem tekinthető szigorú orvosi előírásnak, és nem feltétlenül szükséges mindenki számára a jó közérzet és az egészséges életmód fenntartásához.
Denis Prokofjev kardiológus rámutatott, hogy a napi 10 ezer lépés mint célérték eredete nem tudományos kutatásokon alapul, hanem egy japán marketingkampányhoz köthető. Az 1960-as években egy lépésszámláló eszköz népszerűsítése céljából vezették be ezt a számot, mint egy könnyen megjegyezhető és motiváló célt. Így tehát a 10 ezres szám inkább a termék eladásának ösztönzésére szolgált, mintsem egy átfogó, tudományosan megalapozott egészségügyi ajánlásként. Ez a tény rávilágít arra, hogy a divatos egészségügyi trendek mögött nem mindig áll szilárd orvosi konszenzus.
A szakember hangsúlyozta, hogy a merev célértékekhez való ragaszkodás helyett sokkal fontosabb a mozgás rendszeressége és az egyéni fizikai állapotnak megfelelő terhelés. Prokofjev szerint már napi 6-7 ezer lépés is elegendő lehet a jó közérzet fenntartásához és az egészség megőrzéséhez. Ez a szám reálisabb és könnyebben elérhető sok ember számára, különösen azoknak, akik ülőmunkát végeznek vagy korlátozottabb mozgáslehetőségekkel rendelkeznek.
A kardiológus emellett a napi félórás testmozgást is megfelelő kiindulópontnak tartja. Ez a javaslat nem köti konkrét lépésszámhoz a fizikai aktivitást, hanem az időtartamot helyezi előtérbe, ami rugalmasabb megközelítést tesz lehetővé. Legyen szó sétáról, futásról, kerékpározásról, úszásról vagy bármilyen más sportról, a lényeg a folyamatos és rendszeres aktivitás, amely hozzájárul a szív- és érrendszeri egészséghez, az izomerő fenntartásához és a mentális jóléthez.
Prokofjev kiemelte, hogy a mozgásforma megválasztása kevésbé lényeges, mint az, hogy az adott tevékenység illeszkedjen az egyén képességeihez és preferenciáihoz. Az, hogy valaki milyen mozgásformát választ, teljesen személyes döntés, aminek a legfontosabb szempontja, hogy örömet okozzon és fenntartható legyen hosszú távon. Az egyéni adottságok, mint az életkor, az egészségi állapot, a korábbi betegségek és a fizikai edzettségi szint mind befolyásolják, hogy mennyi és milyen intenzitású mozgás ideális. Ezen szempontok figyelembevétele elengedhetetlen a sérülések elkerülése és a maximális egészségügyi előnyök elérése érdekében.
A fizikai aktivitás során a pulzusszám követése is fontos iránymutatást adhat a terhelés mértékéről. A maximális pulzusszám becslésére gyakran használják a "220 mínusz életkor" képletet. Ez a módszer azonban csak egy hozzávetőleges érték, és nem tekinthető mindenkire érvényes, abszolút biztonságos edzési határnak. Az egyéni variációk jelentősek lehetnek, és más tényezők, mint például a gyógyszerek szedése vagy bizonyos egészségügyi állapotok, befolyásolhatják a pulzusreakciót. Éppen ezért, különösen krónikus betegségek esetén vagy az edzésprogram megkezdése előtt, érdemes orvossal konzultálni a megfelelő pulzuszónák meghatározásához.
Összefoglalva, a szakértők egyetértenek abban, hogy a rendszeres fizikai aktivitás elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez. Azonban a hangsúly nem egy merev, marketing eredetű lépésszámon van, hanem a mozgás minőségén, rendszerességén és az egyéni igényekhez való igazításán. A napi 6-7 ezer lépés vagy fél óra bármilyen fizikai aktivitás már jelentősen hozzájárulhat a jó közérzethez és a hosszú távú egészséghez, feltéve, hogy a terhelés az egyéni képességekhez igazodik.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása