Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyarországi kötelező akciózás, amely a nagy árbevételű élelmiszer-kereskedőkre vonatkozik, ellentétes az uniós joggal. A testület döntése szerint a szabályozás sérti a szabad versenyt, megakadályozva a cégeket abban, hogy áraikat és készleteiket tisztán gazdasági szempontok alapján határozzák meg. Emellett az intézkedés a kitűzött szociális célok elérésére is alkalmatlannak bizonyult, ami komoly jogi és gazdasági következményekkel járhat Magyarország számára.
Magyarország 2023 májusában vezette be a kötelező árcsökkentést, az ukrajnai háborúra és az élelmiszer-inflációra hivatkozva, mint az áremelkedések elleni „csodafegyvert”. Az előírás alapján a meghatározott árbevételt elérő kiskereskedőknek egy adott időszakban a kijelölt termékeket legalább 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálniuk a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához képest. Ezen felül kötelező volt az érintett árucikkekből minimális készletet is tartaniuk, ami jelentős terhet rótt a láncokra.
A szabályozás megsértése miatt a hatóságok 2024 márciusában megbírságolták a német REWE-csoporthoz tartozó Penny Marketet. A bírság oka az volt, hogy egy ellenőrzés napján két akciós termékkategória, az alma, valamint az ásványvíz és az üdítőital hiányzott a polcokról. A kiskereskedelmi lánc beszállítói késedelemre és helyettesítő termékek meglétére hivatkozva támadta meg a bírságot a Győri Törvényszéken. A magyar bíróság az uniós joggal, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával való összeférhetőség tisztázása érdekében fordult az Európai Unió Bíróságához, kérve az uniós jog értelmezését.
A kötelező akciózás bevezetését a magyar kormány az infláció letörésével és a hátrányos helyzetű fogyasztók védelmével indokolta. Az intézkedés célja az volt, hogy a lakosság szélesebb rétegei számára elérhetővé tegye az alapvető élelmiszereket kedvezőbb áron, enyhítve ezzel a megélhetési költségek növekedését. A szabályozás a nagy árbevételű élelmiszer-kereskedőkre vonatkozott, akiknek hetente két termékkategóriában kellett akciót hirdetniük, és ezen felül az érintett árucikkekből meghatározott mennyiségű készletet is biztosítaniuk kellett az üzletekben.
Az intézkedés bevezetésekor a kormányzat kommunikációjában hangsúlyos szerepet kapott, hogy ez egy hatékony eszköz az infláció elleni küzdelemben és a családok támogatásában. Azonban már a kezdetektől fogva felmerültek aggályok a piaci torzító hatásaival és az uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Ezek az aggodalmak most az Európai Unió Bíróságának ítéletével nyertek megerősítést.
Az Európai Unió Bíróságának döntése rendkívül fontos, mivel egyértelműen kimondja, hogy a magyar szabályozás sérti a szabad versenyt és az uniós belső piaci elveket. A testület szerint az állami ár- és készlet-előírások megakadályozzák a cégeket abban, hogy tisztán gazdasági szempontok alapján optimalizálják működésüket, ami torzítja a piacot. A bíróság aránytalannak és céljait elérni képtelennek ítélte az intézkedést, mivel a kötelezettség csak az előre meghatározott bevételi határt átlépő, jellemzően nagyvárosokban működő láncokat érinti.
Ez azt jelenti, hogy a vidéken élő rászorulók a gyakorlatban nehezen jutnak hozzá a kedvezményes élelmiszerekhez, így a kormány által hangoztatott szociális cél nem valósul meg hatékonyan. A Bíróság emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyben eljáró magyar bíróságnak kell megvizsgálnia, jelent-e az intézkedés közvetett hátrányos megkülönböztetést a külföldi székhelyű társaságokkal szemben. Diszkriminációról van szó ugyanis, ha kiderül, hogy a nagy magyar láncok azért mentesülnek a szabályok alól, mert franchise-rendszerben működve nem kell összesíteniük a bevételüket, vagy mert más statisztikai kód alatt végzik a tevékenységüket.
Az ítélet hangsúlyozza, hogy az intézkedés akkor is sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet, ha a magyar bíróság végül nem állapít meg diszkriminációt, mivel a szabályozás eleve alkalmatlan a hivatalos céljai elérésére. Ez a megállapítás önmagában is elegendő a jogellenesség megállapításához, függetlenül a diszkrimináció kérdésétől.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete jelentős precedenst teremt az uniós tagállamok hasonló, piacbefolyásoló intézkedései számára. A magyar bíróságnak most újra kell értékelnie a Penny Market ügyét az uniós ítélet fényében, amely potenciálisan további bírságok felülvizsgálatát is maga után vonhatja, amelyeket a kötelező akciózás megsértése miatt szabtak ki. Ez a döntés rávilágít arra, hogy a tagállamoknak szigorúan be kell tartaniuk az uniós belső piaci szabályokat, még akkor is, ha szociális vagy gazdasági célokat kívánnak elérni.
A kormányzati beavatkozásoknak minden esetben arányosnak és hatékonynak kell lenniük, és nem sérthetik a szabad versenyt, a letelepedés szabadságát vagy a diszkrimináció tilalmát. Az ítélet hosszú távon arra ösztönözheti a magyar kormányt, hogy felülvizsgálja és módosítsa a jelenlegi élelmiszer-kereskedelmi szabályozását, hogy az teljes mértékben megfeleljen az uniós jognak. Ennek elmulasztása további jogi eljárásokat és potenciális szankciókat vonhat maga után az Európai Bizottság részéről. A döntés egyértelmű üzenet, hogy a nemzeti szabályozásoknak összhangban kell lenniük az uniós alapelvekkel.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása