Az Európai Unió soros ír elnöksége előterjesztette javaslatát a blokk következő, 2028 és 2034 közötti hosszú távú költségvetésére. A tervezet 8 százalékos csökkentést irányoz elő az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ami 1,6 billió eurós keretet jelentene. Ez a lépés jelzi az uniós tagállamok közötti jelentős tárgyalások kezdetét a blokk pénzügyi jövőjéről.
A javasolt csökkentés ellenére az ír kompromisszumos tervezet még mindig jelentős emelkedést mutat az EU jelenlegi, 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretéhez (MFF) képest, azt 30 százalékkal meghaladva. Az Európai Bizottság eredeti javaslata a következő költségvetési ciklusra mintegy 2 billió euró volt. Az ír elnökség ezt az összeget 2025-ös árakon 1,76 billió euróra kalkulálta, így a jelenlegi tervezet 141 milliárd eurós, azaz 8 százalékos megtakarítást jelent ehhez az igazított számhoz képest.
A javasolt kiadáscsökkentések nem egységesek minden területen. A terv 3 százalékos visszavágást irányoz elő a regionális fejlesztési, valamint a mezőgazdasági és halászati kiadásokban, amelyek hagyományosan az uniós költségvetés legnagyobb tételeit alkotják. Ezzel szemben a versenyképességi és biztonsági kiadások terén egy jelentősebb, 13 százalékos csökkentést tartalmaz a javaslat.
Thomas Byrne ír miniszter sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a javaslat célja a tagállamok közötti nézeteltérések áthidalása. Kiemelte, hogy a tervezet igyekszik egyensúlyt teremteni az új, felmerülő prioritások – mint a versenyképesség, a kutatás, az innováció, a biztonság és a védelem – finanszírozása, valamint a hagyományos szakpolitikák fenntartása között. Ezek az új prioritások egyre inkább kulcsfontosságúaknak számítanak az Unió jövőbeli ellenálló képessége és globális pozíciója szempontjából.
A kiigazítások mellett az ír javaslat új bevételi forrásokat is azonosít az EU pénzügyeinek megerősítésére. Összesen további 55 milliárd euró generálását javasolja különböző módokon. Ezek közé tartoznak a vámok, a szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítéséből származó tagállami bevételek egy része, valamint az EU-ban működő nagyvállalatok éves átalányhozzájárulása. Ezek az új saját források célja az Unió bevételi forrásainak diverzifikálása és a közvetlen nemzeti hozzájárulásoktól való függőség potenciális csökkentése.
A javaslat azonban vegyes fogadtatásra talált a kulcsfontosságú szereplők körében. Több „takarékosabb” tagállam, amelyek jellemzően nettó befizetői az uniós költségvetésnek, kritikusan nyilatkozott. Friedrich Merz német kancellár, valamint svéd és holland miniszterek is aggodalmuknak adtak hangot, mondván, hogy a javasolt költségvetés, még a csökkentésekkel együtt is, túl magas. Érvelésük szerint az uniós költségvetésnek megfizethetőnek kell maradnia azok számára, akik a finanszírozás fő terhét viselik.
Ezzel szemben az Európai Parlament is elutasítóan reagált az ír tervre, bár eltérő szemszögből. A parlamenti képviselők eredetileg 10 százalékos emelést szorgalmaztak az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, abban a hitben, hogy egy robusztusabb költségvetés szükséges a jelenlegi és jövőbeli kihívások hatékony kezeléséhez. Álláspontjuk szerint az ír javaslat gyengítené Európát, ezért kijelentették, hogy az nem számíthat a Parlament jóváhagyására. Ez az eltérés rávilágít a jogalkotó testület és egyes tagállamok közötti jelentős elvárásbeli különbségekre az EU pénzügyi keretének megfelelő méretét és hatókörét illetően.
A költségvetési folyamat következő kulcsfontosságú lépése az október 15–16-án Brüsszelben megrendezésre kerülő uniós vezetői csúcstalálkozó lesz. Ezen az ülésen a tagállamok állam- és kormányfői megvitatják az ír elnökség javaslatát. A többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás elérése összetett feladat, mivel mind a 27 tagállam egyhangú beleegyezésére van szükség. Ez a követelmény aláhúzza annak kihívását, hogy olyan közös nevezőt találjanak, amely kielégíti az összes tagállam sokszínű pénzügyi érdekeit és politikai prioritásait.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása