Az Európai Unió soros ír elnöksége szombaton hivatalosan is letette asztalra a következő, 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) tervezetét. Ez a javaslat egy kulcsfontosságú lépés az Unió hosszú távú költségvetési vitájában, amely az elkövetkező évek prioritásait és finanszírozási irányait határozza meg. Az ír elnökség által előterjesztett kompromisszumos csomag 1,6 billió eurós keretet irányoz elő, ami az Európai Bizottság eredeti, ambiciózusabb elképzeléséhez képest 8 százalékos csökkentést jelent.
A javaslat azonban máris vegyes fogadtatásra talált a tagállamok és az uniós intézmények körében. A takarékosabbnak számító tagállamok egy része azon az állásponton van, hogy a javasolt csökkentés mértéke még így sem elegendő, és további kiadáscsökkentésekre van szükség az uniós büdzsében. Ezzel szemben az Európai Parlament képviselői az eredeti bizottsági javaslathoz képest még emelést is szeretnének látni, így az ír terv egyik félnek sem felel meg teljes mértékben.
A javaslat részletei és az eltérések
Az ír elnökség által kidolgozott kompromisszumos tervezet jelentős eltéréseket mutat az Európai Bizottság korábbi elképzeléseihez képest. A Bizottság eredetileg mintegy 2 billió eurós költségvetéssel számolt, amelyet 2025-ös árakon 1,76 billió euróra kalkuláltak. Ehhez a számhoz képest az ír javaslat 141 milliárd eurós, azaz pontosan 8 százalékos megtakarítást irányoz elő. Fontos megjegyezni, hogy még ez a csökkentett keret is mintegy 30 százalékkal meghaladja az Unió jelenlegi, 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretét, ami a jövőbeni uniós kiadások jelentős növekedését vetíti előre.
A javaslat a költségvetés különböző területein eltérő mértékű visszavágásokat tartalmaz. A regionális fejlesztési, valamint a mezőgazdasági és halászati kiadások, amelyek hagyományosan az uniós büdzsé legnagyobb tételeit alkotják, 3 százalékos csökkentéssel számolhatnak. Ezzel szemben a versenyképességi és biztonsági kiadások terén jelentősebb, 13 százalékos visszavágást irányoz elő a tervezet. Ez a differenciált megközelítés tükrözi az Unió azon törekvését, hogy egyensúlyt teremtsen a hagyományos szakpolitikák fenntartása és az új, stratégiai prioritások finanszírozása között.
Új prioritások és bevételi források
Thomas Byrne ír minisz a javaslat bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a tervezet célja egyfajta híd építése a tagállamok közötti eltérő nézetek között. Az ír elnökség igyekezett egyensúlyt teremteni az olyan új prioritások finanszírozása, mint a versenyképesség növelése, a kutatás és innováció támogatása, valamint a biztonság és védelem megerősítése, és a már meglévő, hagyományos szakpolitikák fenntartása között. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy az Unió a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetne a stratégiai területekre, miközben nem hanyagolja el a jól bevált programokat.
A javaslat emellett 55 milliárd eurónyi új bevételi forrást is megjelöl, amelyek hozzájárulhatnak a költségvetés finanszírozásához. Ezek között szerepelnek a vámokból származó bevételek, a szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítéséből származó tagállami bevételek egy része, valamint az EU területén működő nagyvállalatok éves átalányhozzájárulása. Az új bevételi források bevezetése csökkentheti a tagállamok közvetlen hozzájárulásának terhét, és stabilabb alapokra helyezheti az uniós költségvetést.
Éles kritikák és a következő lépések
Az ír javaslatot azonnal éles kritikák fogadták mind a nettó befizető tagállamok, mind az Európai Parlament részéről. Friedrich Merz német kancellár, valamint svéd és holland miniszterek is bírálták a tervezetet, azzal érvelve, hogy az uniós költségvetésnek megfizethetőnek kell maradnia azok számára, akik a finanszírozás fő terhét viselik. Véleményük szerint a javasolt keret még mindig túl magas, és további takarékossági intézkedésekre van szükség.
Az Európai Parlament képviselői szintén elutasítóan reagáltak. A testület, amely eredetileg a Bizottság javaslatához képest 10 százalékos emelést szorgalmazott, úgy véli, hogy az ír terv gyengítené Európát, és nem biztosítana elegendő forrást a jövőbeni kihívások kezelésére. Ennek következtében a Parlament jelezte, hogy az ír javaslat nem számíthat a testület jóváhagyására, ami komoly akadályt jelenthet a költségvetés elfogadása előtt.
Az uniós vezetői az október 15–16-án Brüsszelben megrendezésre kerülő csúcstalálkozón tárgyalnak majd a tervezetről. A többéves pénzügyi keretről szóló megállapodáshoz mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség, ami rendkívül nehézzé teszi a kompromisszum elérését a különböző érdekek és prioritások között. A következő napok tárgyalásai kulcsfontosságúak lesznek a jövőbeni uniós költségvetés alakulása szempontjából.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása