Indonéziai Borneó szigetén az idei évben rendkívül súlyos erdőtüzek pusztítanak, amelyek a száraz évszakban megszokottnál is nagyobb méreteket öltöttek. A kiterjedt füstfelhő nem csupán a helyi lakosság egészségét veszélyezteti, hanem a környező országokba is eljut, komoly légúti problémákat okozva.
A helyzetre reagálva a közösségek két fő módon próbálnak fellépni: egyrészt helyi anyák önkéntes tűzoltócsoportokat hoztak létre a lángok megfékezésére, másrészt civil szervezetek gondatlanság miatt perelik az indonéz kormányt.
Borneó szigetén a pusztító erdőtüzek narancssárgára festik az ég alját, és a füst miatt a madarak is eltűntek a területekről. A légszennyezés nemcsak az állatokra, hanem a falubeliekre is káros, sokan légzési nehézségekkel küzdenek.
Az idei erdőtűzszezon a szokásosnál tovább tart, különösen Borneó és Szumátra szigetén, amit szakértők a szuper El Niño jelenség felerősítő hatásával magyaráznak. A légszennyezés Indonéziából Malajziába, Bruneibe, Szingapúrba, sőt még a Fülöp-szigetekre is eljutott, Malajziában például iskolákat kellett bezárni a mérgező füstköd miatt.
A Nyugat-Borneóban fekvő Sungai Awan Kiri faluban Juniarni és 140 másik nő megalapította a „The Power of Mama” önkéntes tűzoltócsoportot. Ők fejkendőben, sisakban és védőruhában járőröznek motorkerékpáron, felmérve a tűzveszélyes területeket és megfékezve a kisebb tüzeket, mielőtt azok elharapóznának.
Tevékenységük nem merül ki a tűzoltásban; a helyi lakosokat is tájékoztatják a pálmaolaj-ültetvények földterületeinek tűzzel történő tisztításának veszélyeiről. A csoportot a Yayasan Inisiasi Alam Rehabilitasi Indonesia (YIARI) környezetvédő civil szervezet képezte ki és támogatja 2022 óta, mobiltelefonokat és étkezési hozzájárulást biztosítva számukra.
Az erdőtüzek kockázatát a száraz évszakban a helyi gazdák hagyományos mezőgazdasági gyakorlata is növeli, akik gyakran tűzzel perzselik fel területeiket a következő vetés előtt. Indonézia a világ legnagyobb pálmaolaj-termelője, és a perzseléses módszer széles körben elterjedt.
Az indonéz vezetés korábbi erőfeszítései az erdőégetések korlátozására hatástalannak bizonyultak, részben a megfelelő szabályozás hiánya és a hosszúra nyúló jogi eljárások miatt. A tüzek terjedését súlyosbította a júniustól beköszöntő száraz időjárás, ami a vízkészletek apadásához vezetett.
Januártól júliusig közel 202 000 hektárnyi területen pusztított tűzvész, ami több mint háromszorosa a Balaton területének. A kormányzati adatok szerint Nyugat-Borneót érintette a legsúlyosabban a tűzvész, ahol több mint 38 000 hektár égett le; az oltáshoz több mint 50 repülőgépet vetettek be. Az erdészeti miniszter szerint a tüzek idén november elejéig is eltarthatnak, mivel az esős évszak késve érkezik.
A tüzek eloltása csak a kihívás egyik fele, mivel a tőzeges talajban maradó forró parázs a száraz időben bármikor újra belobbanhat. A tőzeglápok, amelyek normál esetben vízzel telítettek és ellenállnak a tűznek, az 1990-es és 2000-es évek eleji illegális fakitermelések során ásott csatornák miatt kiszáradtak, így mára gyújtóssá váltak.
A tüzek súlyos hatással vannak a helyi lakosság egészségére, sokan légúti betegségekkel küzdenek, és a gyerekek felépülése is hosszú időt vehet igénybe. Az önkéntes tűzoltókat is elsősorban gyermekeik egészsége miatti aggodalom motiválja.
A környezeti károk is jelentősek: a Közép-Kalimantanban található Sebangau Nemzeti Park, amely 6000-9000 kritikusan veszélyeztetett borneói orangutánnak és ritka főemlősöknek ad otthont, szintén érintett. A füstös napokon a gibbonok ritkábban és rövidebben énekelnek, és több orangutánt már rehabilitációra kellett szállítani légúti tünetek és égési sérülések miatt.
A Borneó indonéziai részén élő őslakos és civil csoportok szerint a kormány nem tett meg elegendő intézkedést az erdőtüzek megfékezésére. Ezért csoportos keresetet nyújtottak be gondatlanság miatt tíz ember, köztük Prabowo Subianto elnök és Nyugat-Kalimantan kormányzója ellen.
A pereskedők átfogó helyreállítási intézkedéseket kérnek, beleértve a lakosok egészségügyi költségeinek fedezését, és követelik, hogy a kormány nyilvánítsa katasztrófahelyzetnek a füstválságot. Egy korábbi, tavaly benyújtott hasonló pert egy dél-szumátrai bíróságon elutasítottak.
A napokban megtartott előzetes meghallgatáson az alperesek nem jelentek meg, a bíróság október 21-ig elnapolta a tárgyalást. Az alperesek képviselői a füstös légköri viszonyokra hivatkoztak, amelyek miatt állítólag nem tudott leszállni a gépük Pontianakban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása