A Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatást adott a tervezett vagyonadó bevezetéséről, amely a kormány egyik programpontjának megvalósítását célozza. Kármán András pénzügyminiszter ismertette azokat a szabályokat, amelyek a nagyobb vagyonnal rendelkezőket vonnák be fokozottabban a közteherviselésbe. A javaslat jelenleg társadalmi egyeztetésen van, lehetőséget biztosítva az érintetteknek és az érdeklődőknek a véleménynyilvánításra.
A tervek szerint az új adókötelezettség azokra a magánszemélyekre vonatkozna, akiknek nettó vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. A vagyon fogalmába széles körű elemek tartoznak, beleértve a bankszámlákon lévő összegeket, az ingatlanokat és az ingóságokat. Emellett a céges vagyon, a pénzügyi alapok, valamint a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonelemek is figyelembe veendők az adóalap meghatározásakor.
Az adót önbevallás alapján kell majd megfizetni, két progresszív kulccsal. Az egymilliárd és százmilliárd forint közötti vagyonrészre 1 százalékos adókulcs vonatkozna. A százmilliárd forint feletti vagyonrész esetében pedig 1,5 százalékos kulcsot kellene alkalmazni.
Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a vagyonadó bevezetésével a kormány egy újabb ígéretét teljesíti. Az intézkedés elsődleges célja, hogy a jelentős vagyonnal rendelkezők arányosan nagyobb részt vállaljanak a közös terhekből, hozzájárulva ezzel a társadalmi igazságosság erősítéséhez.
A szabályozás különös figyelmet fordít a vagyon elrejtésének megakadályozására. E célból a házastársak és a kiskorú gyermekek nevére íratott vagyonra is kiterjednek a rendelkezések. Házastársak esetében a családi vagyonjogi szabályok, mint például a házassági szerződés, alapján állapítják meg a fizetési kötelezettséget. A párok közösen dönthetnek arról, hogy a nyilvántartás szerinti tulajdonos fizeti meg az adót, vagy egyenlő arányban osztják meg a terhet.
Kiskorúak vagyonát főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagyonához számítják hozzá. Kivételt képez ez alól a gyermek saját keresetéből származó, illetve örökölt vagyona, melyek külön kezelendők. A vagyon értékének pontos meghatározásához a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online kalkulátort fejleszt.
Ez az online eszköz segíti majd az adózókat a vagyonuk felmérésében. Külön módszertan készül azon ingatlanok értékbecslésére, amelyekkel az elmúlt tíz évben nem történt adásvétel. Az adásvételen átesett ingatlanoknál a tranzakciót követő egy éven belül a vételár szolgálhat alapul az érték megállapításához, később pedig annak indexálásával számolhatnak. Komplexebb esetekben szakértő bevonására is szükség lehet az ingatlanok pontos értékének megállapításához.
A cégek értékének meghatározásakor a beszámolókból és a szolgáltatott további adatokból indulnak ki a hatóságok. Ehhez a svájci adójogban is alkalmazott módszereket használják fel. Speciális esetekben itt is szükség lehet független szakértői értékelésre a vállalatok valós értékének megállapításához.
A vagyonadó hatálya kiterjed mind a belföldi, mind a külföldi vagyonra, figyelembe véve a nemzetközi egyezményeket. A belföldi adózóknak a magyarországi és a külföldi vagyonuk után is keletkezhet fizetési kötelezettségük. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a külföldön tartott vagyon ne szolgálhasson adóelkerülési eszközként.
A külföldiek esetében a magyarországi ingatlanjaik és társasági részesedéseik után kell majd vagyonadót fizetniük. Ez a rendelkezés hozzájárul ahhoz, hogy a Magyarországon jelentős értékkel bíró külföldi tulajdonú eszközök is részt vegyenek a közteherviselésben.
A tervek szerint az adózók a vagyonadójuk 5 százalékát közcélokra ajánlhatják fel. Kármán András ezt azzal indokolta, hogy a vagyonadót a társadalmi felelősségvállalás eszközének tekintik. Ez a felajánlási lehetőség erősítheti a közösségi hozzájárulás érzését az adófizetők körében.
Az első adófizetési határidő 2027. augusztus 31. lesz. A fizetési kötelezettséget az idei év végi vagyoni állapot alapján kell majd teljesíteni, ami elegendő időt biztosít az adózóknak a felkészülésre és a vagyonuk felmérésére.
A kormány javaslata társadalmi egyeztetésre került, ami lehetőséget ad a nyilvánosságnak, szakmai szervezeteknek és az érintetteknek, hogy véleményezzék a tervezett szabályokat. Ez a folyamat hozzájárulhat a jogszabály finomításához és a szélesebb körű elfogadottságához. A beérkezett észrevételek alapján a Pénzügyminisztérium még módosíthatja a végleges törvényjavaslatot.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása