Valentin Naumescu, a román államfő európai ügyekért felelős tanácsadója a Transtelexnek adott interjúban kiemelte, hogy Bukarest és Budapest viszonyában jelentős változások figyelhetők meg. Elmondása szerint a két ország közötti együttműködés egyre inkább a közös gazdasági és biztonsági érdekekre fókuszál, háttérbe szorítva az ideológiai megközelítéseket. A budapesti kormányváltás utáni időszakban már érzékelhető a hatás az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatásában és a bővítési folyamatokban.
Naumescu szerint Románia és Magyarország között jelenleg nincsenek stratégiai nézeteltérések, csupán árnyalatnyi különbségek mutatkozhatnak az ütemezésben vagy a hangsúlyokban. Az együttműködés egyre inkább gyakorlatias és szakmai jellegűvé válik, a fejlődésre, a biztonságra, az összeköttetések javítására, valamint a gazdasági és technológiai versenyképességre koncentrálva. Számos területen lát lehetőséget a kétoldalú és regionális együttműködés elmélyítésére, ideértve a közlekedésfejlesztést, a katonai mobilitást, az energiát, az infrastruktúrát, a magas technológiai beruházásokat, valamint a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és egyetemi kapcsolatokat.
A tanácsadó hangsúlyozta, hogy Magyarország Románia harmadik legfontosabb gazdasági partnere, és a román export jelentős része a magyar piacra irányul. Mindkét ország alapvető érdeke, hogy biztosítsa polgárai jólétét és biztonságát, ezért készen állnak a párbeszéd folytatására és az együttműködés fejlesztésére európai partnerként és NATO-szövetségesként.
A változások különösen két érzékeny európai ügyben váltak láthatóvá, amelyek Románia számára régóta kiemelt jelentőségűek voltak, de korábban nem élveztek erős magyar támogatást. Ezek az EU Ukrajnát támogató politikái és az unió bővítése. Az elmúlt hónapokban azonban jelek mutatkoznak a helyzet megváltozására.
Ténylegesen megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal, sőt, a nyár elején már az első és hatodik tárgyalási fejezetcsoportot is megnyitották. A Tanácsban hamarosan jóváhagyhatják a második és harmadik fejezetcsoport megnyitását is, célul tűzve ki, hogy az év végéig mindkét ország esetében valamennyi fejezetcsoportot megnyissák. Ez lehetővé tenné, hogy a következő év elejétől már az egyéni érdemeken alapuló értékelésről, a végrehajtott reformokról és elért eredményekről lehessen beszélni.
Az országok érdeke, hogy a jelenre és a jövőre fókuszálva fejlesszék a régiót, növelve annak biztonságát, hitelességét és vonzerejét a befektetők, valamint saját állampolgáraik számára. Románia és Magyarország együttműködik a tizenhét uniós tagállamot tömörítő Kohézió Barátai csoportban is. Románia és Olaszország kezdeményezésére a csoport nemrégiben egy levelet fogalmazott meg, amelyet mind a tizenhét ország vezetője aláírt, kérve az ír elnökséget, hogy az új tárgyalási keretben őrizze meg a kohéziós politika és a közös agrárpolitika finanszírozásának szintjét.
Ezek a hagyományos uniós szakpolitikák kiemelkedő szerepet játszottak a régió fejlődésében az elmúlt két évtizedben. A csoport célja, hogy megakadályozza a Kohéziós Alap és a Közös Agrárpolitika forrásainak csökkentését, amit a hat „takarékos” ország szorgalmaz az Európai Bizottság által tavaly javasolt költségvetésből.
A 2028-2034-es többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások összetettek és nehezek lesznek, és mind a huszonhét tagállamnak észszerű kompromisszumot kell kötnie ahhoz, hogy az Európai Tanács decemberi ülésén átfogó politikai megállapodás szülessen. Konszenzus hiányában a helyzet bonyolultabbá válhat, és a megállapodás csak a 2027-es fontos uniós tagállami választások utánra tolódhat.
Az új finanszírozás 2028. január 1-jei elindításához a végrehajtási jogszabályokat is el kell fogadni és a technikai intézkedéseket elő kell készíteni, ami hónapokat vesz igénybe. Senki sem szeretné, ha az uniós finanszírozás megszakadna. A tárgyalások középpontjában az EU költségvetésének főösszege, a tagállami befizetések és az EU saját forrásai állnak.
A nagy gazdaságok nem érdekeltek újabb közös uniós hitelfelvételben. Ahhoz, hogy a javasolt 2000 milliárd eurós költségvetést ne kelljen csökkenteni, a tagállami befizetések ne emelkedjenek jelentősen, és az új prioritások – mint a biztonság, védelem, gazdasági versenyképesség és innováció – finanszírozhatóak legyenek, gyors megállapodásra van szükség az új uniós saját forrásokról (NOR). Ezekből mintegy 350-400 milliárd euró többletbevételre lenne szükség a 2028-2034-es időszakban, anélkül, hogy a tagállami befizetések aránya növekedne.
Az új saját források bevezetése azonban nehézkes, mivel mind a huszonhét tagállam elfogadását és ratifikálását igényli. Az egyeztetések lassan haladnak, mivel minden állam elsősorban a saját érdekeit nézi, és nem szeretné, ha nemzeti költségvetését újabb adóterhek vagy befizetésnövelések érintenék. Végső soron itt is az észszerű tárgyalás és kompromisszum hozhat megoldást.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása