A kormány rendeletben biztosított jelentős állami többletforrást a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek személyi védelmére, valamint a hivatal működésének szélesebb körű jogszabályi kereteinek megteremtésére. Magyar Péter miniszterelnök pénteki rendeletében utasította a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a szükséges anyagi fedezetről. Az intézkedések célja a hivatal hatékony működésének és a kulcsfontosságú munkatársak biztonságának garantálása.
A miniszterelnöki rendelet értelmében a pénzügyminiszternek több mint 175 millió forint többletforrást kell biztosítania a központi költségvetésből Unger Anna, az NVVH elnöke, és Tasnády Katalin, a nyomozati elnökhelyettes személyvédelmével járó kiadások fedezésére. Ebből az összegből 111 millió forintot személyi juttatásokra fordítanak. A jövő évtől kezdődően Kármán András pénzügyminiszternek közel 850 millió forintot kell elkülönítenie erre a célra a költségvetésben.
A jogszabály módosítása kiterjesztette a személyi védelemre jogosultak körét is, így az ügyészek mellett az NVVH tagjai és vezetői is részesülhetnek ebben a védelemben. Fontos újdonság, hogy amennyiben a személyi védelem oka a hivatalban végzett munkával függ össze, a védelem a munkaviszony megszűnése után is fenntartható. A hivatal elnöke jogosult elrendelni a személyi védelem biztosítását a szervezet tagjai számára.
Az NVVH létrejöttét, mint új központi költségvetési szervet, egy másik jogszabály-módosítás rögzítette. A hivatal élére Unger Annát a Parlament szavazta meg elnöknek augusztus végén. A kormány már korábban, augusztus végén egyszeri 2,48 milliárd forintot csoportosított át a 2026-os költségvetésből az NVVH működésének elindítására és biztosítására.
A jogszabályi változások kiterjesztették a minősített adatok kezelésére vonatkozó szabályokat az NVVH-ra is, biztosítva, hogy a hivatalnál is az ügyészi szerveknél érvényes adatvédelmi előírások legyenek alkalmazandók. Emellett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal hivatalosan is részt vehet a Schengeni Információs Rendszer (SIS) keretében zajló információcserében, kiegészítve ezzel az ügyészség korábbi jogosultságát.
Új szabályokat vezettek be a rendvédelmi szervek hivatásos állományának NVVH-hoz történő vezénylésére is. A vezénylés részletes megállapodáshoz kötött, amelynek tartalmaznia kell a felek nevét, a munkavégzés helyét, idejét, a munkakört, az illetményt, a juttatásokat és a kötelezettségeket. A vezénylésről a miniszter dönt, de a fogadó szerv vezetője kezdeményezi azt.
Ezek az intézkedések jelentősen megerősítik az NVVH működési kereteit és hatáskörét, biztosítva a szükséges anyagi és jogi feltételeket a vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi feladatok ellátásához. A személyi védelem kiterjesztése kulcsfontosságú a hivatal vezetőinek és tagjainak biztonsága szempontjából, figyelembe véve a munkájukkal járó potenciális kockázatokat. Az adatvédelmi előírások egységesítése és a SIS rendszerhez való csatlakozás növeli a hivatal hitelességét és nemzetközi együttműködési képességét.
A rendvédelmi szervek állományának vezénylésével kapcsolatos részletes szabályozás lehetővé teszi a szakértelem hatékony átcsoportosítását és a hivatal szakmai kapacitásának erősítését. Ezáltal az NVVH képes lesz magas szinten ellátni komplex feladatait, miközben a vezényelt munkatársak jogai és kötelezettségei is tisztázottak. A vezénylés megszüntetésének rugalmas lehetőségei is biztosítottak.
A mostani rendelet és a kapcsolódó jogszabály-módosítások hosszú távon biztosítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal stabil és kiszámítható működését. A jelentős költségvetési források és a kibővített jogkörök lehetővé teszik, hogy a hivatal hatékonyan vegye fel a harcot a vagyon elleni bűncselekményekkel szemben, és eredményesen járuljon hozzá a közvagyon védelméhez. A nemzetközi információcserében való részvétel tovább növeli a hivatal befolyását és hatékonyságát a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben.
A vezényelt állomány számára biztosított kedvezmények és juttatások, mint például a cafetéria és a költségtérítés, hozzájárulnak a motiváció fenntartásához, míg a továbbképzési és alkalmassági vizsgálati kötelezettségek garantálják a szakmai felkészültséget. A jogszabály pontosítja a fogadó szerv fogalmát, kiegészítve az NVVH-val, ezzel is rögzítve a hivatal helyét a közigazgatási struktúrában. Ezek az intézkedések együttesen alapozzák meg az NVVH jövőbeli sikeres működését.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása