A LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki, melynek célja a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítása, valamint a belső munkaerő-tartalék hatékonyabb bevonása a magyar gazdaságba. Az ötpontos indítvány a kormány elé került, hangsúlyozva a hazai munkaerőpiac védelmének és a bérnövekedés elősegítésének fontosságát. A szövetség szerint a jelenlegi gyorsított behozatali eljárások felülvizsgálata elengedhetetlen egy fenntartható és igazságos munkaerőpiaci környezet kialakításához.
A szövetség öt fő intézkedést javasol a külföldi munkaerő alkalmazásának korlátozására. Elsőként egy kötelező munkaerőpiaci elsőbbségi vizsgálatot vezetnének be, melynek értelmében a munkáltatóknak igazolniuk kellene, hogy az adott pozíciót legalább hatvan napig hirdették belföldön. Emellett biztosítaniuk kellene, hogy a magyar jelentkezőknek nem ajánlottak alacsonyabb bért, mint a később felvett külföldi munkavállalóknak.
Második pontként szigorú létszámkvótákat vezetnének be a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozóan. A közszolgáltatásokban egyáltalán nem dolgozhatnának külföldi vendégmunkások. Az állami támogatásban részesülő vállalatoknál legfeljebb öt százalékban, az egyéb cégeknél pedig tíz százalékban maximálnák arányukat. Szezonális munkák esetében, évente legfeljebb három hónapra, ez a plafon húsz százalék lehetne.
A javaslatcsomag harmadik eleme egy elbocsátási tilalom bevezetése. Ez megtiltaná a külföldi munkavállalók felvételét olyan munkakörökbe, ahonnan a munkáltató korábban magyar dolgozót bocsátott el. Ez az intézkedés a hazai munkaerő védelmét szolgálná a leépítések utáni újrafoglalkoztatás során.
Negyedik javaslatként kötelező képzést írnának elő az EU-n kívülről érkező munkavállalók számára. A munkába állás előtt egy tizenhat órás, akkreditált tanfolyamon kellene részt venniük, majd ezt követően évente egy nyolc órás továbbképzésen. Ezek a képzések a munkavédelmi ismeretekre, a helyi munkakultúrára és a munkavállalói jogokra terjednének ki, elősegítve a zökkenőmentes integrációt és a jogtudatos munkavégzést.
Végül, a külföldi munkaerő bevonását a helyi szakszervezettel kötött megállapodáshoz kötnék. Ez a lépés garantálná, hogy a kollektív szerződések és az azokban foglalt feltételek a vendégmunkásokra is érvényesek legyenek, biztosítva ezzel egyenlő bánásmódot és megfelelő munkakörülményeket.
A szövetség elemzése rávilágít arra, hogy az Európai Unión kívülről érkező kölcsönzött munkaerő alkalmazása valójában nem feltétlenül olcsóbb a hazai dolgozókénál. A szállás, az utaztatás, a toborzás és az adminisztráció többletköltségei miatt egy vendégmunkás havi összköltsége akár harminchat százalékkal is meghaladhatja egy magyar munkavállalóét. Ez az adat megkérdőjelezi azt a széles körben elterjedt nézetet, miszerint a külföldi munkaerő bevonása kizárólag költséghatékony megoldás.
Magyarországon továbbra is jelentős, mintegy háromszázezer fős belső munkaerő-tartalék áll rendelkezésre. Ebbe a csoportba tartoznak a munkanélküliek, az inaktívak és az alulfoglalkoztatottak, akik megfelelő feltételek mellett bevonhatók lennének a munkaerőpiacra. Emellett több százezer magyar dolgozik külföldön, akik közül sokan hajlandóak lennének hazatérni, amennyiben kiszámíthatóbb környezet és nettó 600-700 ezer forintos fizetés várná őket.
A javaslatok tehát nem csupán a beáramló munkaerő szabályozására fókuszálnak, hanem a hazai munkaerőpiaci potenciál kiaknázására is. Az érdekképviselet álláspontja szerint a jelenlegi gyakorlatok nem segítik elő a bérnövekedést, és hosszú távon veszélyeztethetik a magyar munkavállalók pozícióját.
A LIGA Vas- és Fémipari Szövetség javaslatai jelentős hatással lehetnek a magyar munkaerőpiacra és a gazdaság egészére. Az intézkedések célja a hazai munkaerőpiac védelme, a magyar munkavállalók versenyképességének növelése és a bérnövekedés ösztönzése. A kvóták és az elsőbbségi vizsgálat bevezetése arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy először a hazai munkaerőben keressék a megoldást, mielőtt külföldi munkavállalókat alkalmaznának.
A javaslatok egyúttal felhívják a figyelmet a külföldi munkaerő alkalmazásának rejtett költségeire, amelyek gyakran meghaladják a kezdeti várakozásokat. Ez az elemzés segíthet abban, hogy a vállalatok átgondoltabban közelítsék meg a munkaerő-toborzást, és ne csak az azonnali, látszólagos előnyöket vegyék figyelembe. A kötelező képzések és a szakszervezeti megállapodás pedig a vendégmunkások jogainak és munkakörülményeinek javítását célozzák, hozzájárulva egy etikusabb foglalkoztatási gyakorlathoz.
A belső munkaerő-tartalék mozgósítása és a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítása hosszú távon erősíthetné a hazai gazdaságot. A javaslatok tehát nem csupán korlátozó jellegűek, hanem egy átfogó stratégia részeként értelmezhetők, amely a hazai humánerőforrásra épít. Ez a megközelítés hozzájárulhat a társadalmi kohézió erősítéséhez és a munkaerőpiaci feszültségek csökkentéséhez.
Bognár Ferenc, a szövetség elnöke kiemelte, hogy a gazdaság fenntartható fejlődését és a vállalatok hatékonyságát nem a külföldi munkaerő bevonására, hanem az automatizációra, a digitalizációra és a hazai dolgozók megbecsülésére kell alapozni. Ez a vízió egy modern, technológiailag fejlett és szociálisan felelős gazdasági modellt vázol fel, ahol a humán tőke fejlesztése és megtartása prioritást élvez.
A javaslatcsomag a kormány asztalára került, és várhatóan széleskörű vitát generál majd a munkaerőpiaci szereplők között. A döntéshozóknak mérlegelniük kell a javaslatok gazdasági és társadalmi hatásait, figyelembe véve a hazai vállalatok versenyképességét és a munkavállalók érdekeit. A szövetség által felvázolt irány egyértelműen a hazai erőforrásokra épülő, hosszú távú növekedési stratégiát szorgalmazza.
A végső döntés jelentősen befolyásolhatja a jövőbeni munkaerőpiaci trendeket Magyarországon, és meghatározhatja a vendégmunkások foglalkoztatásának kereteit az elkövetkező időszakban. A javaslatok elfogadása esetén gyökeres változásokra lehet számítani a munkaerő-toborzásban és a foglalkoztatási politikában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása