{ "cim": "Magyarok nyugdíjcélú felkészültsége: nagy az elvárás, kevés a megtakarítás", "bevezeto": "Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége aggódik nyugdíjas évei anyagi biztonsága miatt, ám kevesen tesznek konkrét lépéseket a megfelelő életszínvonal biztosítására. Az állami nyugdíj elégtelenségének széles körű felismerése ellenére jelentős a különbség a várakozások és a tényleges felkészülés között.", "cikk_html": "Egy friss, 1015 fő megkérdezésével készült Ipsos-felmérés, amelyet az OVB Magyarország megbízásából végeztek, rávilágít a magyar társadalom nyugdíjcélú felkészültségének ellentmondásaira.
A kutatás szerint a válaszadók jelentős többsége, 86 százaléka úgy véli, az állami nyugdíj önmagában nem lesz elegendő időskori megélhetésének fedezésére. Ez az arány a nyugdíjhoz közelebb álló, 46–55 éves korosztályban még magasabb, 90 százalék.Mi történt?A felmérésből kiderült, hogy a magyarok többsége havi 400–600 ezer forintból tudná fenntartani a kívánt életszínvonalat nyugdíjasként, mai értéken számolva.
Ezzel szemben mindössze 16 százalék próbálta már kiszámolni várható állami nyugdíját, és csupán 32 százalék takarékoskodik az idős éveire. Azok körében, akik elégtelennek tartják majdani ellátásukat, az arányok még alacsonyabbak: mindössze 12 százalék végzett számítást, és 29 százalék tesz félre.Szabadi Ágnes, az Ipsos kutatási munkatársa szerint a kutatás jól mutatja a várakozások és a tényleges felkészülés közötti különbséget.
Sokan érzik, hogy az állami nyugdíj nem biztosítja majd a kívánt életszínvonalat, de kevesebben jutnak el a konkrét lépésekig. A kívánt időskori jövedelem tekintetében sincs egységes elképzelés: 36 százalék jelölte meg a 400–600 ezer forintos sávot, míg 23 százalék 200–400 ezer forinttal is beérné.HáttérPapp Ádám, az OVB Magyarország ügyvezetője szerint a majdani nyugdíj összegének kiszámítása összetett feladat, melyhez az internetes kalkulátorok csak kiindulópontot adhatnak.
Egy negyvenéves ember huszonöt évvel későbbi ellátását ezek sem tudják pontosan megjósolni, mivel jelenlegi szabályokból és feltételezésekből indulnak ki. Németország példája, ahol az állami nyugdíjbiztosító rendszeresen tájékoztatja a polgárokat a várható ellátásról, segíthetne a távoli aggodalom kézzelfoghatóbbá tételében.Az OVB külföldi tapasztalatai szerint a megtakarításnak gazdagabb társadalmakban, például Bajorországban, erősebb családi hagyománya van.
Ott előfordul, hogy a nagyszülők már a gyermek születésekor életbiztosítást indítanak, és a húsz–huszonöt éves elköteleződés is természetesebb. Azonban fontos kiemelni, hogy ezek gazdagabb társadalmak, ahol több pénz áll rendelkezésre a megtakarításra.A cselekvés elmaradásának fő oka nem csupán a halogatás, hanem a pénzügyi korlátok.
A megkérdezettek 54 százalékának egyáltalán nincs pénzügyi megtakarítása vagy befektetése. Azok közül, akik nem rendelkeznek megtakarítással, 67 százalék az alacsony jövedelmét nevezte meg fő okként.A nyugdíjcélú takarékoskodásban jelentős jövedelmi különbségek mutatkoznak: a havi nettó 300 ezer forint alatti jövedelműek 18 százaléka, míg az 500 ezer forintos vagy magasabb jövedelemmel rendelkezők 61 százaléka tesz félre.
A férfiaknál 43, a nőknél 21 százalék ez az arány.Miért fontos?A meglévő megtakarítás sem jelenti automatikusan a nyugdíjra való felkészülést, mivel a pénz gyakran más célokat szolgál. A megtakarítással rendelkezők 54 százaléka általános anyagi biztonságra, 50 százaléka váratlan kiadásokra tart fenn pénzt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása