Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) tagszövetségeinek vezetői nagyrészt elégedetlenségüknek adtak hangot az első alkalommal összevont és meghosszabbított, tizenhat napos válogatott szünet kapcsán. A Berlinben tartott zártkörű megbeszélésen a nemzeti szervezetek képviselői névtelenséget kérve fogalmaztak meg éles kritikákat a négymeccses programról. Az ötvenöt tagszövetség közül mindössze Azerbajdzsán támogatta az új rendszert, míg mások "katasztrófának" nevezték a helyzetet.
A korábbi gyakorlat szerint a válogatottak általában nyolc napot készülhettek együtt két mérkőzésre, ám a mostani lebonyolítási forma tizenegy nap alatt négy találkozót írt elő. Ez a változás jelentős terhet rótt a játékosokra és a szakmai stábra egyaránt. Az UEFA jelezte, hogy meghallgatja és kiértékeli a beérkezett véleményeket, majd javaslatait továbbítja a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek (FIFA).
A FIFA a futballtörténelem leghosszabb világbajnoksága után döntött úgy, hogy összevonja a hagyományos szeptemberi és októberi válogatott szüneteket, ezt a naptárváltozást pedig négy évre, egészen 2030-ig rögzítette.
A válogatott szünetek összevonását a FIFA már öt évvel ezelőtt szorgalmazta, eredetileg a kétévente rendezendő világbajnokság ötletének részeként. Bár a kétévenkénti vb-tervet végül elvetették, a versenynaptár módosítására sor került. Korábban az európai klubok is támogatták azt az elképzelést, hogy kevesebb legyen a válogatott mérkőzések miatti kiesés a bajnoki naptárban. Céljuk az volt, hogy a nemzeti csapatokba meghívott játékosok ne kétszer utazzanak oda-vissza, hanem csak egyszer, ami különösen a kontinensen kívülről érkező futballisták esetében jelentett volna könnyebbséget.
Azonban az új rendszer bevezetésekor felmerültek aggályok. Niko Kovac, a Borussia Dortmund vezetőedzője, aki korábban horvát szövetségi kapitány is volt, rámutatott, hogy továbbra is fennáll a sérülések veszélye. Emellett komoly szakmai problémát jelentett számára, hogy a keret felét érintő válogatott játékosokkal két és fél hétig nem volt kapcsolata, így a közös munkát gyakorlatilag a nulláról kellett újra kezdeniük. A FIFA korábban azzal érvelt, hogy a hosszabb válogatott szünetek globális szinten előnyösek a sportágnak, lehetővé téve regionális tornák, például az Öböl Kupa megrendezését.
A mostani versenynaptár-változás rávilágít a klubok és a nemzetközi szövetségek közötti feszültségre. Míg a FIFA a globális fejlődést és a regionális tornák lehetőségét hangsúlyozza, addig az európai klubok és edzők a játékosok terhelését, a sérülésveszélyt és a csapatmunka megszakadását emelik ki. A négymérkőzéses blokk rendkívül intenzív, ami növeli a fizikai és mentális fáradtságot a játékosoknál, akik a válogatott kötelezettségek után azonnal visszatérnek klubjaikhoz.
Ez a helyzet komoly kihívás elé állítja az edzőket, akiknek rövid idő alatt kell újra integrálniuk a kulcsjátékosokat a csapatba, miközben a bajnoki és nemzetközi klubsorozatok is zajlanak. Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya is kritikusan nyilatkozott a lebonyolítási formáról, annak ellenére, hogy csapata jól jött ki a helyzetből, két meccs utáni egy pontról hét pontra javítva pozícióját.
A jövőben az európai válogatottak a 2028-as Európa-bajnokság selejtezőiből játszanak majd le négy mérkőzést hasonló, összevont szünetekben, várhatóan jövőre szeptember végén és október elején. A legközelebbi válogatott összetartás novemberben esedékes, amikor az európai együttesek a Nemzetek Ligája csoportkörének hátralévő mérkőzéseit játsszák.
A magyar válogatott, amely a B divízióban a csoportja második helyén áll négy forduló után, november 14-én Grúziába utazik, majd három nappal később Észak-Írországot fogadja. Az UEFA és a FIFA közötti párbeszéd várhatóan folytatódik a tagszövetségek visszajelzéseinek fényében, hogy megtalálják a mindenki számára elfogadható kompromisszumot a nemzetközi versenynaptár kialakításában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása