A Trump-kormányzat jelentős lépést tett az amerikai bevándorlási rendszer szigorítása érdekében, határozatlan időre felfüggesztve nyolc nagyvállalat, köztük a Microsoft és az Adobe részvételét a PERM-programban. Ez a program kulcsfontosságú a külföldi munkavállalók állandó tartózkodási engedélyének megszerzéséhez az Egyesült Államokban. A kormányzat állítása szerint a döntést a vízumrendszerrel való szisztematikus visszaélések indokolták, ami komoly aggodalmakat vet fel a technológiai szektorban és az innováció jövőjével kapcsolatban.
A felfüggesztést J. D. Vance alelnök és Keith Sonderling munkaügyi miniszter jelentette be. A Microsofton és az Adobe-on kívül az érintett cégek listáján szerepel a Cognizant, az Infosys, a Tata, a Wipro, a HCL Technologies és a Capgemini. Ezek a vállalatok jellemzően indiai székhelyűek vagy jelentős indiai kapacitással rendelkeznek, és kiszervezett informatikai szolgáltatásokat nyújtanak más cégeknek. Sonderling miniszter tájékoztatása szerint több szövetségi nyomozás is folyamatban van az említett vállalatokkal szemben. Vance alelnök külön kiemelte a Microsoftot, mint a rendszer állítólagos legnagyobb kihasználóját.
A PERM, azaz a Permanent Labor Certification Program, alapvető fontosságú az amerikai techszektor számára. Ez a mechanizmus teszi lehetővé, hogy az amerikai vállalatok a H-1B vagy más munkavízummal az országban tartózkodó külföldi alkalmazottaik számára kezdeményezzék az állandó letelepedési engedély, az úgynevezett zöldkártya kiadását. Ez a zöldkártya az amerikai állampolgárság felé vezető út első lépcsőfoka. A Microsoft például a 2026-os pénzügyi év első kilenc hónapjában mintegy 1680 állandó letelepedési kérelmet nyújtott be.
A Microsoft egy közleményben reagált a vádakra, hangsúlyozva, hogy a legutóbbi pénzügyi évben benyújtott körülbelül 6000 H-1B vízumkérelmének 80 százaléka meglévő alkalmazottak státuszának meghosszabbítására irányult. Továbbá, az új munkavállalói kérelmeik olyan személyekre vonatkoztak, akik már legálisan az Egyesült Államokban tartózkodtak. A vállalat azt is kiemelte, hogy külföldi munkavállalóik az amerikai munkaerő mindössze egy százalékát teszik ki. Az Adobe és az indiai vállalatok egyelőre nem kommentálták a bejelentést.
Ez a mostani bejelentés szorosan illeszkedik a Trump-kormányzat általános, szigorú bevándorláspolitikájába. A kabinet korábban már jelentősen megemelte a H-1B vízumok igénylési díját, amely elérte a 100 ezer dollárt. Emellett az éves kvótasorsolásnál előnyben részesítik azokat a vállalatokat, amelyek magasabb fizetést kínálnak a külföldi munkavállalóknak. Ezek az intézkedések mind a belföldi munkaerő védelmét és a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek megtartását célozzák.
A PERM-program felfüggesztésével szinte egy időben, szintén csütörtökön, napvilágot látott az a hír, hogy kilenc elit amerikai egyetemen – köztük a Harvardon, a Stanfordon és az MIT-n – vizsgálatot indítottak. Ezek a vizsgálatok a J-1 csereprogramos vízumokkal való esetleges visszaélésekre fókuszálnak, ami rávilágít a kormányzat szélesebb körű törekvésére a vízumrendszer átfogó ellenőrzésére. Érdekesség, hogy Vance alelnök bírálata mindössze néhány órával azelőtt hangzott el, hogy Donald Trump elnök a Nemzeti Technológiai és Innovációs Érdemérmet adományozta Satya Nadellának, a Microsoft vezérigazgatójának egy washingtoni csúcstalálkozón.
A PERM-program korlátozása és a vele kapcsolatos vádak komoly hatással lehetnek az amerikai technológiai szektorra és az innovációs képességre. A techcégek jelentős mértékben támaszkodnak a külföldi tehetségekre, különösen a magasan képzett mérnökökre és kutatókra, akik gyakran a H-1B vízumon keresztül jutnak az országba, majd a PERM-program segítségével szerezhetnek állandó letelepedési engedélyt. A programhoz való hozzáférés korlátozása megnehezítheti a vállalatok számára, hogy megtartsák vagy vonzzák a nemzetközi szakértőket, ami lassíthatja a kutatás-fejlesztési tevékenységeket.
A Trump-kormányzat a bevándorlási szigorításokkal párhuzamosan bejelentette, hogy több mint 100 millió dollárt szánna amerikai állampolgár kutatók képzésére a természettudományos és mérnöki területeken. Ennek célja, hogy mérsékeljék a honosított tudósokra való támaszkodást, és erősítsék az amerikai munkaerőpiacot. Ez a stratégia a hazai tehetségek fejlesztésére fókuszál, de az iparági szereplők és egyes politikusok szerint hosszú távon veszélyeztetheti az Egyesült Államok globális technológiai versenyképességét.
A kormányzati lépés éles kritikát váltott ki a demokrata politikusok és az iparág képviselői körében. Pramila Jayapal demokrata kongresszusi képviselő bírálta a republikánus kormányzat intézkedését, mondván, hogy a legális bevándorlás elleni fellépés aláássa Amerika innovációs képességét. Az iparági szereplők is hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg, figyelmeztetve arra, hogy a külföldi kutatók és mérnökök beáramlásának korlátozása hosszú távon károsan befolyásolhatja az Egyesült Államok technológiai vezető szerepét.
A helyzet további fejleményei kulcsfontosságúak lesznek az amerikai techszektor és a bevándorláspolitika jövője szempontjából. A folyamatban lévő szövetségi nyomozások eredményei, valamint a vállalatok és a kormányzat közötti párbeszéd alakulása meghatározó lesz abban, hogy a PERM-program felfüggesztése milyen hosszú távú következményekkel jár az amerikai innovációra és gazdaságra. Az ellentmondásos lépések, mint a Microsoft vezérigazgatójának kitüntetése a programból való kizárással egy időben, rávilágítanak a bevándorláspolitika komplexitására és a különböző érdekek ütközésére az Egyesült Államokban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása