Az Aranylabda-díj jelöltjeinek közzététele ismét élénk vitákat váltott ki a labdarúgóvilágban, különösen a magyar szurkolók körében. Szöllősi György, a Nemzeti Sport korábbi főszerkesztője és a magyar szavazó, betekintést nyújtott a jelölési folyamat rejtelmeibe. Különös figyelmet kapott Szoboszlai Dominik hiánya a harmincas listáról, mely kérdéseket vet fel a kiválasztás kritériumaival kapcsolatban.
Szöllősi György felidézte a két évvel ezelőtti esetet, amikor a BL-győztes Real Madrid bojkottálta a gálát. Akkor a klub teljes mellszélességgel Vinícius Júnior mellett kampányolt, aki azonban megosztó személyiségnek bizonyult. Erős jelölt volt Jude Bellingham és Daniel Carvajal is, utóbbi gólt szerzett a Bajnokok Ligája döntőjében, majd Európa-bajnok lett.
A szavazatok azonban megoszlottak közöttük, és amikor a Real Madrid a kiszivárgott információkból megtudta, hogy nem a klub játékosa nyert, bojkottálta az eseményt. Szöllősi két éve nem a végül győztes Rodrit, hanem Carvajalt tette a saját listája élére. Hogy idén kire adta voksát, az egyelőre hétpecsétes titok marad.
A magyar labdarúgók és az Aranylabda kapcsolata régóta tartogat érdekességeket és vitatott döntéseket. 1960-ban Puskás Ferenc úgy végzett a második helyen, hogy a magyar szavazó egyáltalán nem vette fel az akkori szabályok értelmében leadott ötös listájára. Puskásra akkor Spanyolországban élő és futballozó disszidensként nem volt ildomos szavazni a keleti blokkból.
A magyar klasszis hiába szerzett máig egyedülálló módon négy gólt a Bajnokok Ligája elődje, a BEK döntőjében, az Aranylabda a spanyol Luis Suárezé lett. Magyar győztese végül 1967-ben lett az Aranylabdának, amikor Albert Flórián kapta az elismerést. Az utóbbi évtizedekben viszont még szavazat sem jutott honfitársainknak.
1985-ben Détári Lajos és Nyilasi Tibor is kapott voksot, azóta viszont senki. Ez a tendencia most is folytatódik, hiszen nincs magyar futballista a jelöltlistán. Az Aranylabda története során a világbajnokság sokszor döntő faktor volt a díj odaítélésében.
2006-ban Fabio Cannavaro egyértelműen a világbajnoki teljesítményére kapta az egyéni elismerést. Hasonlóképpen, Lionel Messi legutóbbi, 2023-as Aranylabdája is aligha jött volna össze már Inter Miami-játékosként, ha a 2022. végi világbajnokságon nem vezeti aranyéremig Argentínát. Ugyanakkor léteznek ellenpéldák is, melyek árnyalják a képet a világbajnoki szereplés kizárólagosságát illetően.
Szöllősi György abban bízott és arra számított, hogy Szoboszlai Dominik rajta lesz a harmincas listán. A magyar középpályást ma már a Premier League legjobb tíz játékosa közé sorolják, ami kiemelkedő teljesítmény. Ugyanakkor megérti, hogy Szoboszlai nem nyert trófeát, és nincs a latban sokat nyomó világbajnoki szereplése sem.
A harmincas jelöltlistát meghatározó folyamat nem teljesen átlátható, és sokszor önkényesnek érzik a kiválasztást. Ez a hiányosság rávilágít a díj odaítélésének szubjektív elemeire. A világbajnokság jelentősége ellenére vannak olyan esetek, amikor más tényezők domináltak.
1978-ban Kevin Keegan a Liverpoollal nyert BEK-trófea után annak ellenére nyert Aranylabdát, hogy Anglia részt sem vett az az évi világbajnokságon. Idén a PSG grúz csillaga, Hvicsa Kvarachelia győzelme lehetne hasonló diadal, hiszen az előző BL-idény legjobbjának választották. Szöllősi György szerint nem nyerhet olyan, aki a világbajnokságon nem alkotott maradandót, ugyanakkor ez nem feltétlenül vb-címet jelent.
A Messi-hívők a világbajnoksággal még mindig érvelhetnek minden idők egyik legjobbja mellett, bár nem karriert, hanem az adott idényt kell vizsgálni. Harry Kane például nem nyert sem világbajnokságot, sem Bajnokok Ligáját, de góljaival világbajnoki bronzéremhez segítette Angliát. Emellett Európa legjobb bajnoki góllövője lett, ami szintén jelentős egyéni teljesítmény.
Az idei Aranylabda-díjért folyó versenyben Kylian Mbappé és Lamine Yamal is a saját sikerét várja, de mindketten csalódhatnak. A jelöltek között számos kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékos található, akik mind klub-, mind válogatott szinten bizonyítottak. A végső döntés során a zsűri tagjainak mérlegelniük kell az egyéni képességeket és a csapat eredményeit.
A díj odaítélése során a világbajnoki szereplés továbbra is fontos faktor marad, de nem kizárólagos, ahogy a korábbi példák is mutatják. A trófeák hiánya és a válogatottbeli kiemelkedő szereplés elmaradása hátrányt jelenthet egyes jelöltek számára. Az Aranylabda története azt mutatja, hogy a kritériumok rugalmasak lehetnek, és a zsűri döntései gyakran vitákat generálnak, hozzájárulva a labdarúgás folyamatos diskurzusához.