A magyarországi megtakarítási piacon jelentős átrendeződés figyelhető meg, melynek során az ingatlan és az állampapírok dominanciája gyengülni látszik. A korábbi kiugró állampapírhozamok eltűnésével a befektetők figyelme egyre inkább a befektetési alapok, ETF-ek és részvények felé fordul. Ezt a változást és a befektetői gondolkodást formáló tényezőket, mint az inflációs félelmet, az ingatlanhoz való ragaszkodást, a TBSZ-t és az új digitális platformokat vitatták meg a Lightyear befektetési fesztiválján.
Martin Sokk, a Lightyear társalapító-vezérigazgatója szerint Európában a befektetési szolgáltatások piaca még mindig rendkívül széttöredezett, ami azonban lehetőséget kínál egy jobb, egységesebb modell felépítésére. Húszéves pénzügyi termékekkel kapcsolatos tapasztalata alapján azt látja, hogy a kontinensen egyre többen értik meg, hogy a pénzügyi stabilitás és a vagyonépítés nem kizárólag a tehetősek ügye. Magyarországon is látványos változás zajlik ezen a téren: a Lightyear kutatása alapján már a magyarok mintegy negyede rendelkezik valamilyen befektetési termékkel, ami történelmi csúcsnak számít.
Ez az arány azonban azt is jelenti, hogy a lakosság jelentős része, mintegy háromnegyede még mindig nincs jelen a befektetési piacon. Európa ezzel együtt fokozatosan zárkózik fel az Egyesült Államokhoz, ahol jóval magasabb a lakossági befektetők aránya, de a trend egyértelműen pozitív. A Lightyear vezetője három fő területet emelt ki, amelyek szerinte a sikeres befektetéshez elengedhetetlenek: a széles piaci hozzáférés, a helyi igényekre szabott működés és az egyszerű, felhasználóbarát élmény. A magyar befektetők gondolkodásában továbbra is az infláció és az ingatlan a két meghatározó hívószó, miközben egyre erősebb az igény az öngondoskodásra – derült ki a panelbeszélgetésből, amelyen Balásy Zsolt, Banai Ádám és Fazekas Gábor osztotta meg véleményét.
Balásy Zsolt szerint a befektetés alapvetően öngondoskodás, azonban Magyarországon még mindig erős az a szemlélet, hogy az emberek az államtól várják a pénzügyi megoldásokat. Úgy látja, az elmúlt évek magas állampapírhozamai, bár jelentős költséggel jártak az országnak, kulcsszerepet játszottak abban, hogy sok háztartás kilépett a hagyományos bankbetét-ingatlan kettőséből. Ezáltal megtapasztalhatták, hogy értékpapírokkal is lehet érdemi hozamot elérni, ami hozzájárult a befektetői tudatosság növekedéséhez.
Banai Ádám ennél kevésbé látja borúsan a képet, szerinte az elmúlt években erősödött a megtakarítási hajlandóság, részben éppen az inflációtól való félelem miatt. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom inflációs érzékenysége történelmi tapasztalatokon alapul, ugyanakkor az állampapírpiac valóban kultúraváltást hozott a lakossági megtakarításokban. Fazekas Gábor hozzátette, hogy a magyar befektetőket sokszor a félelem vezérli, ami miatt elsősorban a jelenük stabilitására törekednek, és kevésbé szívesen köteleződnek el hosszú távon.
A főközgazdász szerint most, amikor a korábbi kiugró állampapírhozamok eltűntek, természetes, hogy a befektetők kockázatosabb eszközök, például befektetési alapok, ETF-ek vagy részvények felé fordulnak. Fazekas Gábor úgy véli, a lakossági állampapírok kiemelkedő időszaka után strukturális átrendeződés zajlik, amelyben a befektetési alapok, az ETF-ek és más tőkepiaci termékek egyre nagyobb szerepet kapnak. Az ETF-ekkel kapcsolatban kiemelte, hogy ezek globálisan megatrenddé váltak, és Magyarországon is gyorsan nőhet az ismertségük. Az OTP ezért tudatosan építi ezt a kínálatot, mert a nemzetközi trendek alapján előbb-utóbb a hazai befektetői kultúrában is megkerülhetetlenné válnak.
Az ingatlanpiac szerepe is előkerült a beszélgetésben. Balásy Zsolt arra figyelmeztetett, hogy a 12 éve tartó magyar ingatlanár-emelkedés után nem szabad automatikusan abból kiindulni, hogy ez a jövőben is folytatódik, ezért veszélyes, ha a befektetők kizárólag az ingatlant tekintik biztos vagyonelemnek. A magyar részvények kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a "home bias", vagyis a hazai eszközök túlzott preferálása torzíthatja a döntéseket, ugyanakkor elismerte, vannak olyan hazai papírok, amelyek vonzóbbak lehetnek egyes túlárazott amerikai részvényeknél.
Banai Ádám ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon továbbra is alulfejlett a tőkepiac, ezért hosszú távon a hazai megtakarításoknak is szerepük lehet abban, hogy nőjön a likviditás és erősödjön a hazai részvénypiac. A befektetési szolgáltatók versenyében egyre fontosabb lesz a széles termékkínálat, az egyszerű felhasználói élmény és a helyi igényekhez való alkalmazkodás. Magyarországon ilyen helyi sajátosság például a TBSZ, mely erős ösztönző már most is, de szélesebb körű edukációra van szükség, különösen azért, mert a konstrukciót jelenleg főként a vagyonosabb, tudatosabb ügyfélkör használja.
Martin Sokk arról is beszélt, hogy a befektetési platformok következő nagy fordulópontját a mesterséges intelligencia hozhatja el. Szerinte az AI-alapú eszközök nem egyszerűen adatokat mutatnak majd, hanem segítenek értelmezni a portfóliót, kérdésekre válaszolni, kimutatásokat kezelni vagy akár könyvelőnek továbbítani dokumentumokat. Úgy fogalmazott, a cél az, hogy a befektetés kevésbé legyen bonyolult, és minél kevesebb kifogás maradjon arra, hogy valaki ne kezdjen el hosszú távon építkezni.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása