A magyar energetikai szektorban jelentős finanszírozási potenciál rejlik, azonban a bankok és befektetők számára kihívást jelent a megfelelő, előkészített projektek azonosítása. A Portfolio Energy Investment Forum finanszírozási panelbeszélgetésén elhangzottak szerint a sikeres beruházásokhoz nem elegendő egy ígéretes technológia, hanem kiszámítható bevétel, felkészült beruházó és jól felépített finanszírozási stratégia is szükséges.
A piac fejlődésével a korábbi, önálló naperőművi beruházások mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a komplexebb, több technológiát ötvöző megoldások, mint például a naperőművek és akkumulátoros tárolók kombinációja, valamint a szél- és geotermikus energia hasznosítása.
A panelbeszélgetésen kiemelték, hogy Magyarország iránt jelentős külföldi befektetői érdeklődés mutatkozik, azonban a tőkebevonás nehézségekbe ütközik. A befektetők olyan projekteket keresnek, amelyek előkészítettsége, finanszírozhatósága és kockázati profilja megfelel az elvárásaiknak, miközben a hazai beruházásoknak a régiós versenyben is helyt kell állniuk.
A megújuló energia piacának evolúciója jól nyomon követhető: a támogatott naperőművektől a piaci áramértékesítésre épülő rendszereken át jutottunk el az akkumulátoros tárolókig. Ezek a tárolók ma már számos meglévő naperőművi projekt mellé települnek, és a célzott támogatások az önálló tárolóberuházások finanszírozását is segíthetik.
Kulcsárné Takács Krisztina, egy fejlesztő cég képviselője szerint a nagyüzemi naperőművek terén elért korai sikerek után ma már szélesebb technológiai palettában gondolkodnak. A naperőművek mellett a tárolás, a szélenergia és a geotermia is hangsúlyos szerepet kap fejlesztési elképzeléseikben, céljuk a piaci trendeket megelőző, életképes technológiák azonosítása.
Látása szerint a magyar szabályozási és piaci környezet is alkalmassá vált a több technológiára épülő energiatermelő parkok kialakítására. A finanszírozási forrásokat is diverzifikálják, a hagyományos projektfinanszírozáson túl befektetési alapokat és egyéb forrásokat is bevonnak, ami egyre összetettebb finanszírozási struktúrákat eredményez.
Kiss Ferenc, az Európai Beruházási Bank (EIB) képviselője a Modernizációs Alap felhasználásán keresztül mutatta be a megújulóenergia-piac fejlődését. Kezdetben a tagállamok nagy naperőművekre vagy szélesebb napelemes programokra kértek támogatást, de a technológia versenyképességének növekedésével a fókusz eltolódott. Ma már specifikus kedvezményezetti körökre, mint például mezőgazdasági termelőkre, szennyvízkezelőkre, hulladékfeldolgozó üzemekre és barnamezős beruházásokra koncentrálnak.
Egyes tagállamok már ártámogatási, úgynevezett CfD-rendszerek finanszírozására is igényelnek forrásokat. Magyarországon is zajlik a diskurzus arról, hogy az önmagukban is életképes megújulóenergia-beruházások mellett milyen konstrukciókban és mely kedvezményezetteknél indokolt a vissza nem térítendő támogatás. A szomszédos országok tapasztalatai értékes támpontot adhatnak a hazai döntéshozatalhoz.
Fontos kiemelni, hogy a Modernizációs Alap bevételei a kibocsátási egységek aukcióiból folyamatosan gyarapodnak. Ezért a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek mellett kulcsfontosságú a projektek megfelelő előkészítése.
Üveges Szabolcs az uniós források körüli bizonytalanság hatásáról beszélt, megjegyezve, hogy a hálózatfejlesztéseknél érzékelhető volt némi kivárás, de más területeken nem tapasztaltak hasonló megtorpanást. Szerinte azok a piaci szereplők, akik a támogatásokra vártak, versenyhátrányba kerülhettek.
A bankok számára a finanszírozási döntés meghozatalakor az egyik legfontosabb szempont a projekt mögött álló beruházó személye. Üveges Szabolcs szerint a beruházó tőkeereje, szakértelme, referenciái és korábbi projektjei alapvető fontosságúak. A komplex, több technológiára és összetettebb bevételi modellekre épülő energetikai beruházások megvalósításához ma már komoly felkészültség szükséges.
A finanszírozás másik alappillére a kiszámítható pénzáram. A bankok azt vizsgálják, hogy a működési költségek és adók levonása után mennyi összeg marad a hitel és kamatai törlesztésére. Ebből, a vállalható futamidőből és az elvárt biztonsági tartalékból tevődik össze, hogy mekkora hitelösszeg nyújtható, és mennyi saját tőkére van szükség.
A hitel futamidejét befolyásolja a technológia várható élettartama és használatának módja; egy naperőműnél más időtávban lehet gondolkodni, mint egy intenzíven működtetett akkumulátoros tárolónál. A bevételi oldal is kritikus: egy hosszú távú értékesítési szerződés hosszabb finanszírozást tesz lehetővé, míg rövidebb szerződéseknél hamarabb felmerülhet az újrafinanszírozás szükségessége és kockázata.
Emellett a bankok alaposan ellenőrzik a kivitelezői szerződéseket, a beszállítói és termékgaranciákat, valamint a beruházási költségvetés realitását. A finanszírozhatóság tehát számos, egymással összefüggő feltételtől függ, amelyek gondos előkészítést igényelnek.
Kulcsárné Takács Krisztina hangsúlyozta, hogy a beruházók és a bankok között kompromisszumra van lehetőség, hiszen mindkét fél érdeke a projekt sikeres teljesítése. A tulajdonosok csak a hitel törlesztése után juthatnak hozzá a beruházásból származó profitjukhoz. A projektek kialakításakor figyelembe veszik azok egymáshoz való kapcsolódását és a teljes finanszírozási struktúrát.
Egy stabil bevételű projekt más beruházások finanszírozását is támogathatja, és a források között megjelenhetnek projekthitelek, vállalati finanszírozás, kötvények és más bankok forrásai is. A tulajdonosi gondolkodás azonban túlmutat a hitel futamidején, figyelembe véve a portfólió hosszú távú, 15-25 éves jövőjét. Ez a hosszú távú szemlélet teszi lehetővé új technológiák kipróbálását is, amelyek esetleg még nem felelnek meg a hagyományos finanszírozási kritériumoknak.
Az állami források bizonytalansága ellenére sem tartották indokoltnak a várakozást azoknál a projekteknél, amelyek támogatás nélkül is életképesek voltak. Ugyanakkor vannak olyan technológiák, mint az agrártevékenységgel kombinált napelemes rendszerek (agro-PV) vagy az úszó naperőművek, amelyek továbbfejlesztéséhez célzott támogatásra lenne szükség. Ezeket részletesen vizsgálták, de a többletköltségek miatt üzleti modelljük támogatás nélkül nem állt össze.
Kiss Ferenc emlékeztetett, hogy az EIB korábban is finanszírozott magyarországi hálózatfejlesztéseket, és a támogatások mellett továbbra is szükség van hitelekre. Európa-szerte zajló hálózatfejlesztések versenyt teremtenek a megvalósítás oldalán is, és a beszállítások, határidők tervezése egyre nagyobb kihívást jelent. Időben meghozott döntésekre van szükség, mivel egy ma szükséges berendezés akár két-három év múlva érkezhet meg, ami jelentősen lassíthatja a beruházások tényleges megvalósítását.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása