Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elutasította az orosz állami duma szeptemberi választásait, azokat sem szabadnak, sem tisztességesnek nem tekintve. A határozat szerint az oroszországi voksolás színjáték volt, és Oroszországgal a kapcsolatok normalizálása csak egy igazságos ukrajnai béke megteremtése után lehetséges. A végszavazáson a magyar képviselők közül mindössze hárman adtak le voksot, ami jelentős passzív tartózkodásra utal a 21 fős delegáció részéről.
A Strasbourgban ülésező testület közleménye szerint a jogi következmények nélküli szöveg elítélte Vlagyimir Putyin elnök rezsimjének valamennyi választási jogsértését. Kiemelték a demokrácia maradványainak hosszú ideje tartó, szándékos felszámolását Oroszországban. A határozat szerint a színlelt szavazáson hiányoztak a valódi alternatív jelöltek, a szabad tömegtájékoztatás és a hiteles megfigyelők.
A dokumentum elítélte a politikai szabadságjogok hiányát, valamint a rezsim kritikusainak bebörtönzését, meggyilkolását vagy száműzetésbe kényszerítését. Az EP különösen elítélte az úgynevezett „választások” megtartását Ukrajna, Moldova és Grúzia Oroszország által megszállt területein. Az Európai Parlament nem ismeri el az orosz állami dumát legitim képviselőként és jogalkotó szervként, ahogyan az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott voksolások jogi vagy politikai következményeit sem.
Az állásfoglalás felszólította az összes uniós országot, hogy ne ismerjék el a dumát, kerüljék a kapcsolatfelvételt annak képviselőivel, és ellenezzék részvételüket a parlamentközi közgyűléseken. Emellett kérték Oroszország részvételének normalizálásának megakadályozását nemzetközi sport- és kulturális eseményeken. A képviselők szankciókat sürgettek azok ellen, akik részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban vagy az oroszországi politikai üldöztetésekben, beleértve azokat a tisztviselőket is, akik a megszállt területeken szervezték a választásokat.
Az állásfoglalás megerősítette, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok nem normalizálhatók Ukrajna igazságos és tartós békéje nélkül. Ennek a békének Ukrajna teljes területi sérthetetlenségén, az orosz csapatok teljes kivonásán, a hadifoglyok szabadon bocsátásán, az erőszakkal deportált ukrán gyermekek visszatérésén kell alapulnia. Továbbá magában kell foglalnia az Ukrajnának nyújtott teljes jóvátétel és kártérítés kifizetését, valamint a teljes elszámoltathatóságot a háborús bűncselekményekért.
A végső szöveg 484 igent kapott 41 nem és 39 tartózkodás mellett, ami elsöprő többséget mutat az Európai Parlamentben. Ezzel szemben a magyar képviselők körében messze nem volt ilyen arányú a támogatás. A 21 magyar EP-képviselő közül mindössze hárman adtak le érvényes voksot a végszavazáson.
A jegyzőkönyv szerint Weisz Viktor a Tisza Pártból és Dobrev Klára a Demokratikus Koalícióból igennel szavazott. Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánkból nemet nyomott. A többi tizennyolc magyar képviselő, köztük a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt számos tagja, nem voksolt a határozat végszavazásán.
A magyar képviselők alacsony részvételi aránya a végszavazáson arra utal, hogy sokan „passzívan tartózkodtak”. Ez a szavazási forma azt jelenti, hogy a képviselők szándékosan nem nyomtak meg semmilyen gombot, elkerülve ezzel az aktív tartózkodást is. A passzív tartózkodás gyakorlatát a magyar pártok közül a Fidesz honosította meg, de a Tisza Párt is többször élt vele, különösen az Ukrajnát is érintő szövegek esetében.
Érdekesség, hogy a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt több képviselője is voksolt aznap más, előtte vagy utána rendezett végszavazásokon. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a mostani és a volt kormánypártokból érkező képviselők tudatosan döntöttek a távolmaradás mellett ezen a konkrét szavazáson. Négy Tisza Párti képviselő, Weisz Viktor mellett, még az orosz választásokról szóló szöveghez beadott módosítókat is támogatta, ami tovább árnyalja a képet.
Ez a szavazási magatartás rávilágít a magyar politikai erők sajátos álláspontjára az orosz-ukrán konfliktussal és Oroszország nemzetközi megítélésével kapcsolatban. A passzív tartózkodás lehetőséget ad arra, hogy a képviselők ne szavazzanak a határozat ellen, de ne is támogassák azt aktívan, ezzel elkerülve a közvetlen konfrontációt az uniós többséggel, miközben fenntartják a mozgásteret a hazai politikai kommunikációban.
Az Európai Parlament határozott állásfoglalása egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak és a nemzetközi közösségnek az orosz választások legitimitásával és a demokrácia helyzetével kapcsolatban. Az uniós intézmény ezzel is hangsúlyozza az Ukrajna elleni agresszió és a megszállt területeken tartott "választások" elfogadhatatlanságát. A határozat egyértelmű feltételeket szab a jövőbeni orosz-uniós kapcsolatok normalizálására, amelyek alapját az ukrajnai béke és igazságszolgáltatás képezi.
A magyar képviselők szavazási mintázata, különösen a széles körű passzív tartózkodás, potenciálisan befolyásolhatja Magyarország megítélését az EU-n belül. Ez a magatartás értelmezhető úgy, mint egy finom egyensúlyozás az uniós konszenzus és a nemzeti érdekek között, különösen az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos érzékeny kérdésekben. A jövőben várhatóan továbbra is kiemelt figyelmet kapnak majd az ilyen típusú szavazások, amelyek rávilágítanak az egyes tagállamok és politikai csoportok külpolitikai prioritásaira.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása