Kármán András pénzügyminiszter, Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár és Farkas Gergely adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár csütörtök délután háttérbeszélgetést tartott a legújabb adóügyi bejelentésekről. A megbeszélésen a pénzügyminiszter részletesen ismertette a Tisza-kormány által tervezett vagyonadó bevezetésének okait és céljait. Kiemelte, hogy az új adórendszeri elem az igazságosabb teherviselést szolgálja, és a vagyoni egyenlőtlenségek kezelésére irányul.
Kármán András a vagyonadót az adórendszer teljesen új elemeként mutatta be, hangsúlyozva, hogy a kormány egyszerre tárgyalta meg a kapcsolódó módosításokat. Jelenleg a fogyasztás adózik a leginkább, miközben a vagyon alig járul hozzá a közterhekhez, ami torzítja a teherviselés arányait. Az egykulcsos jövedelemadó és a 27%-os áfa együttesen azt eredményezi, hogy a magasabb jövedelműek arányaiban alacsonyabb effektív adót fizetnek.
A miniszter rámutatott, hogy a tőkejövedelmek adózása rendkívül kedvező Magyarországon, Európa egyik legalacsonyabb társasági adókulcsa és osztalékadója mellett. A befektetések adózása is előnyös, ami hozzájárul a vagyon koncentrációjához. Ez a koncentráció meghaladja a visegrádi országok szintjét, és az Európai Unióban a második legnagyobb vagyoni egyenlőtlenséget eredményezi.
Egy prezentáció szerint a vagyoni egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek 2015 és 2025 között Magyarországon. Az elmúlt tíz évben a 100 leggazdagabb magyar vagyona 325%-kal nőtt, míg az összes háztartás pénzügyi és üzleti vagyona "csak" 170%-kal gyarapodott. Kármán András szerint egy jövedelemtípusú adó nem képes hatékonyan kezelni ezt a felhalmozódást és a belőle fakadó egyenlőtlenségeket.
Az alacsonyabb jövedelműek jövedelmük nagyobb részét fizetik be adóként, mint a leggazdagabbak, ami tovább erősíti a teherviselés egyenlőtlenségét. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az adójóváírás az átlagosnál alacsonyabb munkabérrel rendelkezőknek fog segíteni. A vagyonadó bevezetése egy másik fontos célt is szolgál: a tőkét a produktív beruházások felé tereli, ezzel ösztönözve a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
A vagyonadó a milliárdos magánvagyont terheli, nem pedig a cégeket, ezzel elkerülve a vállalkozások működésének közvetlen akadályozását. Az intézkedés ösztönzi az érintetteket, hogy vagyonukat termelő, produktív vagyonelemekbe fektessék. Ezáltal a vagyonadó a jövedelem arányában nagyobb terhet jelent azoknak, akik nem termelő célra tartják eszközeiket.
A miniszter szerint ezért érdemesebb a pénzt visszaforgatni a vállalkozásokba, ami hozzájárulhat a gazdaság élénkítéséhez és a versenyképesség növeléséhez. Kármán András kiemelte a nem pénzügyi vállalatok magas likviditását, amelyet a betét/hitel mutató 1,2 feletti értéke is alátámaszt. Ez azt jelenti, hogy a plusz adó befizetése várhatóan nem okoz jelentős likviditási problémát a cégeknek, mivel elegendő tartalékkal rendelkeznek.
A prezentációból az is kiderült, hogy a magyarországi vagyon külföldről is adózik, ami azt jelenti, hogy aki elköltözik az országból, a hazai cége és ingatlana után továbbra is fizet adót. A 9%-os társasági adó Európában rendkívül kedvezőnek számít, ami szintén befolyásolhatja a befektetési döntéseket.
Kövesdy Attila államtitkár tájékoztatása szerint a vagyonadó várhatóan 15-25 ezer adóalanyt érint majd Magyarországon. Csak azoknak kell vagyonbevallást készíteniük, akiknek a háztartásonkénti vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyszerűsített kalkulátorral fogja segíteni az érintetteket a bevallás elkészítésében, ezzel is megkönnyítve az új adónem bevezetését.
Az 1 milliárd forintos értékhatár háztartásonként külön-külön érvényesül, ami pontosabb célzást tesz lehetővé. Az intézkedés bevezetése a kormány azon szándékát tükrözi, hogy az adórendszert igazságosabbá tegye, és a vagyon felhalmozódásának ütemét lassítsa. Emellett ösztönzi a tőke termelékeny felhasználását a gazdaságban, ami hosszú távon pozitív hatással lehet a nemzetgazdaságra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása