Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász, legutóbbi elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia (AI) körüli fellendülés már jelenleg is jelentős gazdasági hatásokkal jár az Egyesült Államokban. Állítása szerint az adatközpontokra, számítástechnikai eszközökre és szoftverekre fordított hatalmas összegek kiszorítják a gazdaság egyéb beruházásait. Ez a folyamat nem egy jövőbeli, hipotetikus kockázat, hanem már most is zajlik, elsősorban a kamatszintek emelkedésén keresztül.
Krugman szerint az AI-boommal kapcsolatos gazdasági viták gyakran a jövőre fókuszálnak, például a munkahelyek megszűnésére vagy egy esetleges buborék kialakulására. Ő azonban egy olyan hatásra mutat rá, amely már most megfigyelhető: az AI-kiadások felfutása felhajtja a kamatokat, ezáltal visszaszorítva más típusú beruházásokat. A közgazdaságtanban a kiszorítási hatást hagyományosan az állami költekezéshez kötik, de Krugman hangsúlyozza, hogy a magánkiadások hulláma, mint az AI-boom is, képes hasonló hatást kiváltani.
A jelenlegi alacsony munkanélküliségi ráta és az emelkedett infláció mellett a kiszorítási hatás jogos aggodalomra ad okot. Az AI-beruházások különösen ellenállóak a magas kamatokkal szemben, mivel nagy részük gyorsan amortizálódó berendezésekre, például GPU-kra irányul, ahol a hitelköltség kevésbé számít, mint a hosszú élettartamú épületeknél. A kamatok mellett más csatornákon is megnyilvánul a kiszorítás: az adatközpontok hatalmas energiaigénye terheli a hálózatot, a félvezetők iránti megnövekedett kereslet pedig az árak ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, ami más iparágakat, például az autógyártást is sújtja.
Az adatközpontok építésének adatai jól illusztrálják a kiszorítási hatást. 2023 decembere és 2026 júliusa között az adatközpont-építési kiadások évesített üteme mintegy 55 milliárd dollárral nőtt, miközben minden más magánépítés hozzávetőlegesen 100 milliárd dollárral csökkent. A frissebb, augusztusi adatok szerint az adatközpont-építés tovább emelkedett, míg a többi magánépítés mélypontja kissé enyhült, de az alapvető tendencia változatlan maradt.
Az adatközpont-építés azonban csak egy töredéke az AI-kiadásoknak; a pénz jelentős része berendezésekre és szoftverekre fordítódik. A technológiai beruházások (információfeldolgozó berendezések és szoftverek) GDP-aránya 2023 második negyedéve óta körülbelül egy százalékponttal nőtt, miközben az egyéb magánberuházásoké nagyjából 0,85 százalékponttal csökkent. Ez a minta Krugman szerint eltér az 1990-es évek technológiai fellendülésétől, amikor a nem technológiai beruházások is növekedtek.
Az 1990-es években az Egyesült Államok jelentős külföldi befektetéseket vonzott, amelyek finanszírozták a boomot, lehetővé téve más beruházások növekedését is. Jelenleg azonban a fizetésimérleg-adatokban nincs nyoma hasonló mértékű külföldi tőkebeáramlásnak, ami magyarázhatja a mostani kiszorítási jelenséget.
Krugman elutasítja azt az érvet, miszerint a magánszektor mindig tudja, mit csinál, és ezért a beruházások átrendeződése az ország javát szolgálja. Szerinte nem szabad eleve feltételezni a vállalatok jó döntéseit, ráadásul az adatközpont-boomot az adórendszer, különösen a Trump-kormányzat adótörvénye, gyakorlatilag adófizetői pénzből támogatja.
A közgazdász kettős mércét is lát: míg egy állami program kudarcba fulladt 80 milliárd dolláros költése végeláthatatlan kongresszusi meghallgatásokat vonna maga után, addig a magánszektorban elhibázott, hasonló nagyságrendű befektetések, mint például a Meta metaverzum-projektje, alig kapnak figyelmet. A Meta virtuálisvalóság-részlege, a Reality Labs, 2020 óta mintegy 80 milliárd dollárt veszített, és a cég azóta az AI-ra helyezte át a fókuszt, ami Krugman szerint valós pazarlás, akárcsak egy állami program kudarca.
A Wall Street Journal beszámolója szerint a kamatemelkedés már most is súlyosan érinti a kereskedelmiingatlan-üzleteket. Megfigyelők körében erősödik az a vélemény, hogy az AI-boom káros pénzügyi hatása a magánhitelpiacra és a pénzügyi rendszer kevésbé szabályozott részeire nagyobb lehet, mint azt sokan gondolják.
Krugman hangsúlyozza, hogy a kiszorítás rendkívül nagy léptékben zajlik. Ellentétben a technológiai munkanélküliséggel vagy egy esetleges buborék kipukkanásának kockázatával, ez a jelenség nem hipotetikus, hanem már most is valós és érezhető hatással van az Egyesült Államok gazdaságára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása