A háború utáni időszakra vonatkozó lehetséges energetikai megállapodásokról tárgyaltak magas rangú amerikai és orosz képviselők, ami a jövőbeli geopolitikai és gazdasági viszonyok alakulására is utalhat. A megbeszélések középpontjában az Európába irányuló orosz energiaszállítások és az azokban rejlő amerikai üzleti lehetőségek feltérképezése állt, a konfliktus lezárását követő időszakra fókuszálva.
A tárgyalásokon részt vett Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli tanácsadója, valamint Jared Kushner, Donald Trump korábbi amerikai elnök veje és különmegbízottja. A Reuters hírügynökség korábban már beszámolt arról, hogy Kirill Dmitrijev amerikai tisztségviselőkkel egyeztetett a háború utáni potenciális amerikai-orosz energetikai kezdeményezésekről. A legújabb információk szerint Dmitrijev és Kushner az elmúlt hetekben több alkalommal is találkozott, mind Moszkvában, mind New Yorkban. Bár a megbeszélések részletei nem teljesen tisztázottak, két forrás is megerősítette, hogy az Északi Áramlat gázvezeték sorsa továbbra is napirenden van a felek között.
Kirill Dmitrijev szeptemberben az amerikai energiaügyi és pénzügyminisztérium képviselőivel is folytatott egyeztetéseket, amelyek során szintén a háború utáni időszakra vonatkozó amerikai-orosz energetikai kezdeményezések kerültek szóba. Egy amerikai tisztségviselő akkor megerősítette, hogy ezek a tárgyalások a konfliktus lezárását követő időszakra koncentráltak, jelezve a hosszú távú stratégiai gondolkodást.
Az Északi Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos helyzet azonban összetett. A német gazdasági és energiaügyi minisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlatra és az orosz gázra jelenleg európai uniós szankciók vonatkoznak. Németország időközben más beszerzési forrásokat talált, és a vezetékek újbóli üzembe helyezéséhez a német kormány jóváhagyására lenne szükség, amit Berlin jelenleg nem támogat. Ezen felül a vezetékek esetleges újraindítását tulajdonosi kérdések is nehezítik. A Reuters szerint a vezetékeket ellenőrző társaság 51 százaléka az orosz állami Gazprom tulajdonában van, további 31 százalék két német érdekeltségé, a fennmaradó hányad pedig egy francia és egy holland vállalat kezében van. A német tulajdonosok kifejezték szándékukat, hogy megtartsák részesedésüket, hogy megőrizzék befolyásukat arra az esetre, ha a Gazprom esetleg eladná saját részét, ezzel biztosítva a jövőbeni irányítási lehetőségeket.
Az energetikai tárgyalások nem korlátozódtak kizárólag az Északi Áramlatra. A Reuters forrásai szerint Jared Kushner és Kirill Dmitrijev az orosz Lukoil olajvállalat európai és más országokban található érdekeltségeinek, köztük olajfinomítóknak és töltőállomásoknak az értékesítéséről is egyeztettek. Az elképzelés szerint egy nemzetközi konzorcium, amelynek tagja lenne az amerikai nemzetközi fejlesztési pénzügyi társaság (DFC), valamint katari és egyesült arab emírségekbeli befektetők, vásárolná meg ezeket az eszközöket. Ennek a tranzakciónak a feltétele az lenne, hogy az Egyesült Államok feloldja a Lukoil ezen érdekeltségeire vonatkozó szankciókat. Ez a lépés jelentős gazdasági és politikai implikációkkal járna, és új fejezetet nyithatna az orosz energiaszektor nemzetközi szerepvállalásában a háború utáni időszakban.
Ezek a háttérben zajló egyeztetések rávilágítanak arra, hogy a diplomáciai csatornák – még a feszült nemzetközi helyzetben is – aktívak maradhatnak, és a jövőbeli gazdasági kapcsolatok alapjait már most igyekeznek lefektetni. A tárgyalások kimenetele és az esetleges megállapodások részletei jelentősen befolyásolhatják a háború utáni Európa energiabiztonságát és az Egyesült Államok, valamint Oroszország közötti gazdasági viszonyokat. Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása