A sport utánpótlás-nevelésének kulcskérdéseit vitatták meg szakértők a IX. Sportinno Konferencián, ahol a tehetségből valódi teljesítményt előállító környezet megteremtése állt a középpontban. Szoboszlai Zsolt, Szoboszlai Dominik édesapja is részt vett a kerekasztal-beszélgetésen, melyet Mocsai Tamás, a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) ügyvezetője moderált.
A konferencia panelbeszélgetésén a futball, kézilabda és jégkorong képviselői elemezték, milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy egy fiatal sportoló ne csak korosztályában, hanem hosszú távon is magas szinten tudjon teljesíteni. A központi kérdés az volt, hogyan lehet felismerni a jövőbeni potenciált egy tizenéves játékosban, és milyen környezet segíti elő a folyamatos fejlődést.
Mocsai Tamás kiemelte, hogy a NEKA már több mint egy évtizede kutatja a tehetségből teljesítményt eredményező módszereket, hangsúlyozva a megfelelő környezet megteremtésének fontosságát. Rámutatott, hogy a sportágak és a generációk is folyamatosan változnak, ami új kihívások elé állítja az edzőket és a szakembereket.
Az edzők fejlesztése ma is kulcsfontosságú feladat, mivel a szakembereknek lépést kell tartaniuk a sportágak fejlődésével, amihez egyéni fejlődésre és klubok, akadémiák, szövetségek közötti együttműködésre van szükség. Märcz Tamás, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet nagykövete a hosszú távú gondolkodás jelentőségét emelte ki az utánpótlás-nevelésben.
Szerinte nem az a legfontosabb, ki a legjobb az adott pillanatban, hanem az, ki képes hat-tíz év múlva is fejlődni. Ehhez nem elegendő pusztán a sportági teljesítményt figyelni; a tanulási képesség, reakciókészség, nyitottság és csapatszellem is meghatározó tényezők.
Fekti István, a Fehérvár Hockey Academy 19 ügyvezetője a jégkorong akadémiai rendszerének mérhetőségét és a játékosok szerepét hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magasabb szintre lépés nem mindig jelent automatikus fejlődést, és a sikerélmény hiánya miatt szükség lehet a korosztályba való visszatérésre az önbizalom építése érdekében.
A jégkorongos szakember szerint a mérések mellett az alapok elsajátítása a legfontosabb, és a külföldi tudás sem pótolhatja az alsó korosztályokban elmaradt technikai képzést. Kulcsfontosságú a fiatal, nyitott magyar edzők képzése, valamint a generációk közötti kapcsolatteremtés, figyelembe véve a közösségi média hatását a mai fiatalokra.
Kökény Beatrix, az FTC Kézilabda Akadémia sportigazgatója szerint a szakembereknek kell alkalmazkodniuk az új generációkhoz, amelyek figyelmének lekötése egyre nehezebb a képernyőhasználat miatt. Kiemelte, hogy a legkisebbekkel foglalkozó edzőknek kell a legnagyobb tudással rendelkezniük, hogy megszerettessék a sportágat és megtanítsák a mozgás alapjait.
A tehetségfelismerés során a későbbi fejlődés potenciálját kell látni, nem csupán az aktuális kiemelkedő képességeket. Fórián Zsolt, az MLSZ Edzőképzési Központ vezetője a klub filozófiájának fontosságát emelte ki, amely támogatja a hosszú távú játékosfejlesztést.
A megfelelő környezetnek lehetővé kell tennie a hibázást, hiszen az a fejlődés része, különösen, ha a játékos kihívást jelentő helyzetekbe kerül. A klubnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy támogassa az edzőket abban, hogy ne az aktuális eredmények, hanem a játékosok jövőbeni potenciálja legyen a fókuszban.
A konferencia rávilágított, hogy a tehetséggondozás komplex feladat, amely hosszú távú gondolkodást, adaptív edzői megközelítést és erős klubfilozófiát igényel. A sportágak közötti tapasztalatcsere megerősítette, hogy az edzők folyamatos képzése, a generációs különbségek megértése és a holisztikus szemlélet elengedhetetlen a fiatal sportolók sikeres útjához.
A jövő sportolóinak fejlesztéséhez nem elegendő a pillanatnyi teljesítményre fókuszálni; a tanulási képesség, a mentális tényezők és a megfelelő alapok lefektetése egyaránt kritikus. A sportvezetők és edzők felelőssége, hogy olyan támogató és kihívásokkal teli környezetet teremtsenek, ahol a tehetség valóban kibontakozhat és tartós teljesítménnyé válhat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása