Az Európai Bizottság az idei év végéig tervezi bemutatni az Európai Unió első, széles körű korrupcióellenes stratégiáját.
Ezt a fontos bejelentést Michael McGrath, a demokráciáért, jogérvényesülésért és jogállamiságért felelős uniós biztos tette szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
A készülő stratégia célja, hogy egy egységes és koherens keretrendszert biztosítson az uniós tagállamok számára a korrupció elleni összehangolt fellépéshez a következő években.
A kezdeményezés rávilágít arra, hogy a korrupció nem pusztán jogi vagy büntetőjogi kérdés, hanem mélyrehatóan veszélyezteti a demokrácia alapjait és a jogállamiság elveit.
Michael McGrath uniós biztos Strasbourgban részletezte az Európai Bizottság azon tervét, miszerint még az idei év vége előtt bemutatják az Európai Unió első átfogó korrupcióellenes stratégiáját.
Ez a stratégia egy közös keretet hivatott biztosítani az uniós tagállamok számára, hogy egységesen és hatékonyan vegyék fel a harcot a korrupció ellen a következő időszakban.
A kezdeményezés alapját egy nemrégiben elfogadott korrupcióellenes uniós irányelv képezi, amely új jogi alapokat teremt a fellépéshez.
A biztos hangsúlyozta, hogy a stratégia egy társadalmi szintű megközelítést alkalmaz, amely összehangolja az állami hatóságok, a vállalkozások, a civil társadalmi szervezetek és az állampolgárok erőfeszítéseit.
McGrath kiemelte, hogy a korrupció sokkal több, mint egyszerű büntetőjogi tényállás; közvetlenül fenyegeti a demokráciát, a jogállamiságot és a társadalmak stabil működését.
Elmondása szerint ez a jelenség aláássa az intézményekbe vetett bizalmat, torzítja a tisztességes versenyt, és akadályozza a rendelkezésre álló közpénzek megfelelő és célzott felhasználását.
McGrath biztos fordulópontnak nevezte a korrupció elleni küzdelemről szóló, közelmúltban elfogadott uniós irányelvet.
Ez az irányelv az első olyan jogszabály, amely közös és átfogó jogi keretet teremt a korrupció elleni fellépéshez az Európai Unió egész területén.
Az új szabályozás harmonizálja a korrupcióhoz kapcsolódó legfontosabb bűncselekményi tényállásokat, ezzel egységesítve a jogi alapokat a tagállamokban.
Emellett meghatározza a büntetések minimális szintjét, és uniós normákat állapít meg a korrupció megelőzésének területén, erősítve a proaktív megközelítést.
A biztos azonban figyelmeztetett, hogy a szabályok elfogadása önmagában csak az első lépés; az állampolgárok az eredmények alapján fogják megítélni a Bizottság munkáját.
A siker mércéje az lesz, hogy sikerül-e hatékonyan megelőzni, feltárni, kivizsgálni és szankcionálni a korrupciót, valamint biztosítani, hogy a szabályok mindenkire egyformán vonatkozzanak.
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupció egyre inkább biztonsági kihívást jelent az Európai Unió számára, túlmutatva a hagyományos bűnügyi kereteken.
Ez a jelenség lehetővé teheti a szervezett bűnözés beszivárgását a közintézményekbe, ezzel veszélyeztetve azok integritását és működését.
Emellett fennáll a kockázata, hogy ellenséges szereplők kihasználják a korrupciót az európai demokráciák aláásására és destabilizálására.
Az új technológiák és az egyre összetettebb, határokon átnyúló pénzügyi folyamatok új kockázatokat teremtenek a korrupció terén, ugyanakkor új eszközöket is kínálnak a fellépéshez.
McGrath közlése szerint az európaiak 75 százaléka, a vállalkozásoknak pedig 65 százaléka véli úgy, hogy saját országában széles körben elterjedt a korrupció, ami komoly bizalmi válságra utal.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentései azt mutatják, hogy a korrupció elleni jogi keretek a legtöbb uniós tagállamban alapvetően erősek és jól működnek.
Ugyanakkor továbbra is tapasztalhatók hiányosságok bizonyos területeken, például a lobbitevékenység szabályozásában, amely átláthatatlanná teheti a döntéshozatalt.
További problémás pontok közé tartozik a vagyonnyilatkozatok rendszere, valamint a köz- és a magánszektor közötti úgynevezett „forgóajtó-jelenség” kezelése, mely összeférhetetlenségi kockázatokat rejt.
A készülő stratégia fő célja, hogy hosszú távú és koherens irányt szabjon az uniós korrupcióellenes fellépésnek, biztosítva a folyamatos és hatékony küzdelmet.
Ennek érdekében szorosabban összekapcsolja a megelőzést, a felderítést, a vizsgálatot és a jogérvényesítést, egy integrált megközelítést valósítva meg.
A Bizottság emellett erősíteni kívánja a helyi, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű együttműködést, elengedhetetlennek tartva a közös erőfeszítéseket.
A stratégia kiemelt figyelmet fordít az új technológiák nyújtotta lehetőségek jobb kihasználására, amelyek innovatív eszközöket kínálhatnak a korrupció elleni harcban.
McGrath hangsúlyozta, hogy a cél nem csupán több korrupcióellenes intézkedés bevezetése, hanem a meglévő és új erőfeszítések minőségének javítása.
A végső cél az, hogy az uniós és tagállami szintű fellépések összehangoltabbak, következetesebbek és sokkal hatékonyabbak legyenek a korrupció visszaszorításában.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása