A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet legfrissebb, szeptemberi felmérése szerint a magyar lakosság kétharmada támogatja egy feltételezett 2036-os budapesti olimpia és paralimpia megrendezését. Ez az arány jelentősen, 86 százalékra emelkedik, amennyiben a rendezés bizonyos feltételeknek megfelel, például átlátható és korrupciómentes előkészítést, valamint országos fejlesztéseket ígér. A Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából készült kutatás rávilágít a projekt iránti növekvő bizalomra és a széleskörű társadalmi elfogadottságra.
Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a megkérdezettek 64 százaléka támogatja vagy inkább támogatja az olimpiai rendezést. A felmérés ezer fős országos mintán alapult, amelyet ötszáz fős budapesti kiegészítéssel súlyoztak, tekintettel a főváros kiemelt szerepére az eseményben. A kutatás nem az első a sorban, és az elmúlt években folyamatosan javult a feltételezett olimpiai rendezés megítélése.
Az igazgató szerint a támogatottság növekedése összefüggésben lehet a kormányváltás után kialakult derűsebb közhangulattal. Jelenleg a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy az országban általánosságban "jó irányba mennek" a dolgok, ami korábban éppen fordítva volt. Az olimpiai és paralimpiai rendezés koncepciójának kidolgozása még a tájékozódási fázisban tart, mivel a megvalósítás időben még távoli, és számos feltételhez kötött.
Karácsony Gergely budapesti főpolgármester korábban kiállt amellett, hogy a közvéleményt be kell vonni a kérdésbe, és hangsúlyozta a rendezés feltételeit. A Medián kutatása során tesztelték ezeket a feltételeket, és kiderült, hogy a transzparens és korrupciómentes előkészítés kiemelten fontos a lakosság számára. Emellett elengedhetetlen, hogy az olimpia ne csak Budapestet, hanem az egész országot érintő fejlesztéseket is eredményezzen.
Konkrét fejlesztési javaslatok között szerepelt az úthálózat, a tömegközlekedés, különösen a HÉV és a villamoshálózat korszerűsítése. Fontos szempont volt továbbá, hogy ne épüljön külön olimpiai falu, hanem a tervezett diákvárost hasznosítsák erre a célra. A fővárosi egészségügyi létesítmények, kórházak és rendelők felújítása, korszerűsítése is felmerült a támogatottságot növelő tényezőként.
Amikor a válaszadó polgárok szembesültek ezekkel a feltételekkel és azok megvalósításának lehetőségével, a rendezés támogatottsága 64 százalékról 86 százalékra ugrott. Ez a jelentős emelkedés azt mutatja, hogy a bizalom megvan a projekt iránt már ebben a korai fázisban is, és a lakosság egy "városfejlesztő olimpiára" vágyik. Hann Endre kiemelte, hogy a projekt ma már nem egyetlen személy álmának megvalósítása, hanem egy nemzeti ügy, ami szélesebb politikai támogatást is hozhat, beleértve a korábban ellenzéki szavazókat is.
Egy ilyen volumenű projekt esetében felmerül a kérdés, hogy az átlagpolgár tájékozottsága mennyire tekinthető mérvadónak sportszakmai vagy gazdasági szempontból. Hann Endre szerint bár nem várható el mindenkitől a mélyreható tájékozottság, az ügy mindenkit érint valamilyen mértékben. A megkérdezettek 69 százaléka országosan, Budapesten pedig 72 százaléka tud a tervről, ami viszonylag magas ismertséget jelent.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az ilyen nagyszabású tervek kapcsán mindig felmerül a népszavazás lehetősége, és a lakosság el is várja a szakmai vitákat. Az illetékesek ígéretet tettek arra, hogy érvek és ellenérvek egyaránt elhangzanak majd, lehetővé téve minden fél számára a véleménye kifejtését. Ez a folyamat biztosítja majd a kellő tájékozottságot a döntéshozatalhoz és a szélesebb körű társadalmi konszenzushoz.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) friss tájékoztatása szerint Magyarország mellett további hat ország – India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Németország és Törökország – jelezte érdeklődését a 2036-os nyári olimpia és paralimpia megrendezésére. Magyarország Budapestet jelölte meg központi helyszínként, ezzel hivatalosan is versenybe szállva a rangos eseményért.
A pályázati folyamat szigorú ütemterv szerint halad: az érdeklődőknek november végéig kell benyújtaniuk koncepciójukat a NOB illetékes bizottságának. Ezt követően, jövő márciustól stratégiai megbeszélés-sorozat veszi kezdetét a NOB végrehajtó bizottságával. A NOB ezután szűkíti a kandidálók számát, és 2028 novembere után célzott tárgyalásokat folytat a kiválasztottakkal.
A végső döntés a rendező városról a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2029-es közgyűlésén várható. Fontos megjegyezni, hogy a bizottság közben egyeztetéseket folytat a 2040-es és 2044-es játékokról is az érdeklődőkkel, jelezve a hosszú távú tervezést és a folyamatos párbeszédet a potenciális házigazdákkal.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása