A Colleen Hoover népszerű regényéből készült Verity című erotikus pszichothriller október 1-jén debütált a hazai mozikban. A Michael Showalter rendezésében készült alkotás főszerepeit Dakota Johnson, Anne Hathaway és Josh Hartnett alakítják. A film a kritikusok szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és számos hiányosságot mutat fel a történetvezetés, a rendezés és a színészi játék terén.
A cselekmény egy New York-i utcán kezdődik, ahol Lowen Ashleigh (Dakota Johnson), egy befutni képtelen írónő egy baleset szemtanúja lesz. Itt találkozik Jeremy Crawforddal (Josh Hartnett), akiről később kiderül, hogy a híres írónő, Verity Crawford (Anne Hathaway) férje. Verity egy baleset következtében mozgás- és beszédképtelenné vált, és állapota miatt képtelen folytatni sikeres könyvsorozatát.
Lowent felkérik, hogy szellemíróként fejezze be Verity műveit, melynek feltétele, hogy a szerző állapotát titokban tartsák a nyilvánosság elől. Ennek érdekében Lowen beköltözik a Crawford család luxusvillájába, ahol a kutatás során rábukkan Verity elrejtett naplójára. A naplóban olvasott, sokkoló tartalmú bejegyzések egyre mélyebbre vonzzák Lowent a család sötét titkaiba, ami a történet központi feszültségét adja.
A Verity alapjául Colleen Hoover azonos című, közönségkedvenc regénye szolgált, amely a rajongók szerint megdöbbentő hatású és provokatív. A film rendezője, Michael Showalter, korábban a Gyagyák a gatyában társkészítőjeként ismert, és a kritikusok szerint nem volt a legmegfelelőbb választás egy ilyen összetett pszichothrillerhez. Az adaptáció célja az volt, hogy egy irodalmi nyomozós film, csavaros erotikus thriller és horror elemeket ötvöző alkotás legyen.
A kritikai visszajelzések azonban azt mutatták, hogy a film nem tudta koherensen összeilleszteni ezeket a műfaji elemeket. A forgatókönyvet „jóindulattal sem nevezhetőnek” minősítették, a történetvezetés „szörnyűségesnek”, a rendezést pedig „lelketlennek” és „unottnak” találták. Az alkotás játékidejét is túlnyújtottnak érezték, ami tovább rontotta az élményt.
A film fogadtatása rávilágít arra, hogy még egy népszerű regényadaptáció és ismert színészek sem garantálják a minőségi filmes élményt. Anne Hathaway alakítását, mint a mozgásképtelen és beszélni képtelen Verityt, a kritikusok kiemelkedőnek tartották, hangsúlyozva, hogy tehetsége még ebben a korlátozott szerepkörben is átütő volt. Ezzel szemben Dakota Johnson játékát sokan unottnak és érzelemmentesnek ítélték, ami a karakter hitelességét és a nézői azonosulást is megnehezítette.
A kritikusok szerint a film legnagyobb problémája abban rejlik, hogy nem tudja eldönteni, mi is akar lenni. A párbeszédek vontatottak és elnyújtottak, különösen a kulcsfontosságú, feszült jelenetekben, például Dakota Johnson és Josh Hartnett karakterei között. A feszültségkeltő zene, az érdekes kameraszögek és a művészi fényképezés hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy a regényadaptáció művészi értékét megkérdőjelezzék. Még a sokkoló fordulatok és a gyomorforgató gyilkosság is hatástalan maradt, mivel a történet gyakran felülírta saját, korábbi ötleteit, aláásva ezzel a koherenciát.
Az erotikus jeleneteket, beleértve a Dakota Johnson és Verity közötti „leszbikus lázálmot” is, szégyenérzetet keltőnek és nem szexinek írták le, ami a film egyik fő vonzerejét is megkérdőjelezte. A jumpscare-ek és a véres durvulások pedig teljesen oda nem illőnek tűntek a kritikusok szerint, tovább rontva az összképet.
A Verity című film a kritikai visszajelzések alapján az év egyik leggyengébb alkotásai közé sorolható, nemcsak a 18+ kategóriájú thrillerek között, hanem általánosságban is. A Colleen Hoover regényének adaptációja nem tudta kihasználni a benne rejlő potenciált, és a színészek tehetségét is elpazarolta. Különösen Anne Hathaway esetében emelték ki, hogy a színésznő hiába próbált meg mindent kihozni a szerepéből, a gyenge alapanyag miatt ez szinte lehetetlen feladatnak bizonyult.
Az alkotás a kritikusok szerint egy rosszul összerakott koktél, amely ahelyett, hogy bűnös élvezetet nyújtana, inkább frusztrációt és csalódást okoz. A film jelenleg is megtekinthető a hazai mozikban, de a negatív visszajelzések alapján nem valószínű, hogy hosszú távon sikeres lesz a közönség körében, és a nézők megbánhatják, hogy beültek rá. A kritika szerint a film még abban is hibázik, hogy nem meri felvállalni a „trash” kategóriát, inkább csak felidegesíti a nézőt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása