Az Európai Unió tagállamainak képviselői szerdán informálisan egyezségre jutottak 1646 új név felvételéről az Oroszországgal szembeni szankciós listára. Ez a lépés jelentősen, másfélszeresére növeli a már meglévő listát, amely így több mint 4600 személyt és szervezetet foglal magában. Az Euronews és az EUrologus egybehangzó sajtóértesülései szerint a bővítés az EU történetének egyik legnagyobb, egyetlen lépésben végrehajtott büntetőintézkedése.
A szankciók kiterjesztésének fő indoka az Oroszország által megszállt ukrán területeken megrendezett választások, amelyeket az EU „színleltnek” és illegitimnek tart. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő már kedden jelezte, hogy büntetőintézkedéseket készítenek elő azokkal szemben, akik részt vettek ezen választások szervezésében, vagy jelöltették magukat rajtuk.
A 1646 új név között 743 magánszemély és 826 szervezet szerepel, továbbá 77 olyan orosz politikus, akik a megszállt ukrajnai területeken indultak a szeptemberi oroszországi parlamenti választásokon. Az Európai Unió álláspontja szerint ezek a választások sértik Ukrajna önrendelkezését és a nemzetközi jogot, mivel azokat Ukrajna nemzetközileg elismert területén, orosz megszállás alatt tartották meg, és céljuk az a hamis narratíva terjesztése, miszerint ezek a területek Oroszország részei.
Kaja Kallas az Európai Parlamentben tartott beszédében „színleltnek” nevezte az oroszországi választásokat, és kiemelte, hogy az orosz kormány „gyűlöli a demokráciát”. Állítása szerint 14-20 millió mesterséges szavazatot állítottak elő a kormányzó Egységes Oroszország párt számára, független megfigyelőket nem engedtek be, és az egyetlen háborúellenes pártot eltiltották az indulástól. Kallas szerint az orosz invázió havi 40 ezer fős orosz veszteséggel jár, emelkedtek az élelmiszerárak és üzemanyaghiány lépett fel, ami arra utal, hogy a kormánypárt csak a „játék manipulálásával” tudott elegendő szavazatot szerezni.
A szankciók beutazási tilalmat, vagyonbefagyasztást és a szankcionált személyek, illetve szervezetek számára történő pénzügyi támogatás tilalmát jelentik. A megállapodáson és annak jogi letisztázásán több héten keresztül dolgoztak a tagállamok nagykövetei, különösen intenzíven a nagy számú név miatt. A döntést várhatóan a külügyminiszterek hétfői luxembourgi ülésén hagyják jóvá hivatalosan.
Diplomaták szerint a megállapodás időzítésében szerepet játszott az is, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak az Európát érő hibrid támadások, amelyek közül több esetben Oroszországot gyanúsítják. Fontosnak tartották az egység demonstrálását is, különösen azután, hogy szeptemberben két orosz oligarcha, Aliszer Uszmanov és Mihail Fridman esetében feloldották az uniós megszorító intézkedéseket.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása