Az Ipsos reprezentatív felmérése, amelyet a Hedepy pszichológiai platform számára készített, rávilágított a magyar felnőttek mentális egészségi állapotára. A kutatás eredményeit a mentális egészség világnapja alkalmából hozták nyilvánosságra, és megdöbbentő képet festenek a lakosság lelki terheiről. A stressz, a pénzügyi bizonytalanság és a szorongás népbetegséggé vált, miközben a segítségnyújtás és a támogatás hiánya súlyosbítja a helyzetet. A felmérés hat közép- és kelet-európai országban zajlott, Magyarországon 1010, 18 és 70 év közötti személy online megkérdezésével, amely nem, életkor és régió tekintetében is reprezentatív.
A kutatás legfontosabb megállapításai szerint a magyar lakosság 81 százalékának életére rányomták a bélyegüket az érzelmi terhek az elmúlt egy évben. Ez az arány a férfiaknál 79 százalék, míg a nőknél magasabb, 84 százalékos érintettséget mutat. Különösen a fiatalabb generációk, a Z és Y generáció körében kiemelkedő ez a probléma, ahol az érintettek aránya eléri a 86 százalékot. Ezzel szemben a baby boomerek, azaz az 1946 és 1964 között születettek 68 százaléka számolt be hasonló gondokról, ami azonban nem feltétlenül jelent gondtalanabb mindennapokat, hanem inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni távolságtartást jelezheti.
A nehézségek rangsorát egyértelműen a stressz vezeti, a válaszadók 52 százaléka említette ezt a problémát. Ezt követik a pénzügyi aggodalmak 36 százalékkal, a szorongás 31 százalékkal, majd a munkahelyi nyomás 28 százalékkal. Összességében a megkérdezettek 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségekről, és 57 százalékuk tapasztalt egzisztenciális feszültséget. A nők körében a mentális gondok közvetlen átélése még magasabb, 73 százalékos, és átlagosan 3,2 különböző problématerületet jelöltek meg, szemben a férfiak 2,6-os átlagával.
A felmérés rávilágított arra is, hogy miért nem fordulnak a magyarok pszichológushoz a mentális nehézségeikkel. A legfőbb akadályt a magas terápiás árak jelentik, amelyet a válaszadók 38 százaléka említett. Jelentős probléma az is, hogy a lakosság 24 százalékának nincs kivel megosztania a gondjait, míg 17 százalék nem akar teher lenni mások számára. Továbbá, 16 százalék nem tudta szavakba önteni az érzéseit, ami szintén gátat szab a segítségkérésnek. Érdekesség, hogy a szégyenérzet mindössze 8 százalékban játszik szerepet a szakemberhez fordulás elmaradásában, ami azt sugallja, hogy az anyagi és kommunikációs akadályok sokkal hangsúlyosabbak.
A terápiával szembeni attitűd is megosztott: a megkérdezettek 24 százaléka teljesen elzárkózik a pszichológiai segítségtől. Emellett a válaszadók 62 százaléka számára gondot jelent a megfelelő szakember megtalálása. A legfiatalabbak körében egyre inkább terjed a mesterséges intelligencia használata lelki támaszként, 62 százalékuk remél megértést és támogatást az AI-tól. Ezzel szemben a baby boomerek generációjában ez az arány mindössze 22 százalék, ami a generációs különbségeket is jól mutatja a segítségkeresés módjában.
Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere szerint a kutatás adatai pontosan tükrözik a terápiás gyakorlatban tapasztalt valóságot. Kiemelte, hogy a fiatal generációk egy folyamatosan változó és bizonytalan gazdasági környezetben kénytelenek kialakítani egzisztenciájukat, miközben óriási elvárások nehezednek rájuk. Ez a kettős nyomás jelentősen hozzájárulhat a körükben tapasztalható magasabb mentális terhekhez.
A nők körében megfigyelhető magasabb érintettségi arányok a társadalmi elvárások súlyát jelzik. Temesvári Eszter rámutatott, hogy a „második műszak”, a családi gondoskodás és a munkahelyi megfelelés összeadódó terhei jelentős stresszforrást jelentenek. Ez az összetett terhelés magyarázhatja, hogy a nők átlagosan több problématerületet jelölnek meg, és nagyobb arányban élnek át közvetlenül mentális gondokat, mint a férfiak.
Az Ipsos felmérése egyértelműen alátámasztja, hogy a stressz, a szorongás és az anyagi bizonytalanság széles körben érinti a magyar társadalmat, és komoly kihívást jelent a mentális egészség megőrzésében. A lakosság jelentős része magára marad a nehézségeivel, és a szakemberhez fordulást gátló tényezők, mint a magas árak és a megfelelő segítség megtalálásának nehézsége, tovább súlyosbítják a helyzetet. Bár a szégyenérzet szerepe viszonylag alacsony, a gyakorlati akadályok jelentősek.
A kutatás rávilágít a generációs különbségekre is a mentális támogatás keresésében, különösen a mesterséges intelligencia felé fordulás tekintetében a fiatalabbak körében. A magyar mentális egészségügyi ellátórendszer rendszerszintű problémákkal küzd, ami tovább nehezíti a hatékony segítségnyújtást. Az eredmények sürgető szükségességet jeleznek a mentális egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének javítására és a társadalmi támogatás erősítésére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása