A Portfolio Budapest Economic Forum 2026 konferenciája a magyar gazdaság helyzetét és jövőbeli kilátásait vizsgálta, kiemelt figyelmet fordítva az újraindítás lehetőségeire. Az eseményt Kármán András pénzügyminiszter nyitotta meg, bemutatva a kormány új növekedési stratégiájának alapelveit és friss gazdasági várakozásait. A tanácskozáson neves külföldi közgazdászok és a legnagyobb hazai vállalatok vezetői is megosztották gondolataikat a gazdasági átmenet kihívásairól és lehetőségeiről.
Kármán András pénzügyminiszter előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke bevonása hajtotta, miközben a hatékonyság a régióban az egyik legalacsonyabb maradt. A tartós jólét és a bérfelzárkózás motorja a termelékenység javítása, melyhez elengedhetetlen a gazdasági szabályozás, amely ideális esetben a hatékony és innovatív szereplőkhöz allokálja a tőkét. A kormány ezért az egészséges versenyfeltételek visszaállításával, a beruházási fordulattal és stabil munkaerőpiaci várakozásokkal igyekszik újraindítani a gazdasági növekedést, melynek eredményeként idén 1,7-2 százalékos, 2027-ben pedig 2,5 százalék körüli GDP-bővülés várható.
A klímaváltozásról szóló panelbeszélgetésen a szakértők hangsúlyozták, hogy a probléma kezeléséhez új gondolkodásmódra van szükség, mivel a technológia önmagában csak a krízis hatásait enyhítheti, de az alapvető okokat nem oldja meg. Veres Tibor, a Wallis Csoport alapító-tulajdonosa a nemzetközi terjeszkedés lehetőségeiről, a magyar és regionális beruházási környezet különbségeiről, valamint a hazai vállalatok versenyképességéről beszélt. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója figyelmeztetett, hogy a felkészülés elhalasztása és a beruházások helyett a fogyasztásra fordított források súlyos következményekkel járnak a globális energiapiacon, amely strukturális ellátásbiztonsági válsággal néz szembe.
Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a bankszektort terhelő különadók fokozatos csökkentését és kivezetését szorgalmazta, rámutatva, hogy az euró bevezetése rövid távon érzékenyen érintené a bankokat a bevételi marzsok szűkülése és a verseny élénkülése miatt. Hosszú távon azonban kedvező üzleti hatások várhatók, ezért az adóterhek csökkentése mellett a költséghatékonyság javítása is kulcsfontosságú a gazdasági felzárkózás támogatásában. Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group globális vezető közgazdásza szerint az Európai Unió és az eurózóna az elmúlt években elvesztette gazdasági pályája feletti irányítást, a válságkezelés pedig háttérbe szorította a hosszú távú reformokat.
Carlsson-Szlezak kiemelte, hogy Európa nem kevesebbet ruház be, mint az Egyesült Államok, hanem sokkal kevesebbet technológiába, és a termelékenységi problémák megoldásához rugalmasabb, feszesebb munkaerőpiacra van szükség. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia ígéretei ellenére makrogazdasági áttörés egyelőre nem látszik az adatokban. Kristina Kostial, az IMF Európai Főosztályának igazgatóhelyettese szerint Közép- és Kelet-Európa sikertörténete kifulladóban van, és a következő felzárkózási szakaszhoz makrogazdasági stabilitásra, gyorsabb termelékenységnövekedésre és mélyebb európai integrációra van szükség. Magyarország esetében ehhez kiszámíthatóbb üzleti környezetet és az állam gazdasági szerepének csökkentését is szükségesnek nevezte.
A Budapest Economic Forum 2026 konferencia szakmai előzményét az október 6-án megrendezett "Back to Europe" esemény adta, amelyen az Európába történő visszaintegrálódás és az euró bevezetésének gazdasági kérdéseit járták körül a résztvevők. Ez a konferencia is rávilágított azokra a kihívásokra, amelyekkel az Európai Unió és az eurózóna szembesül, mint például a gazdasági pálya feletti irányítás elvesztése és a válságkezelés dominanciája a hosszú távú reformok felett.
Közép- és Kelet-Európa korábbi, az olcsó munkaerőre, külföldi tőkére és exportvezérelt iparosításra épülő növekedési modellje is kifulladóban van. Ez a helyzet sürgeti az új stratégiák kidolgozását és a strukturális változások bevezetését, amelyek a régió jövőbeli felzárkózását biztosíthatják.
A konferencián elhangzottak rávilágítanak arra, hogy a magyar és az európai gazdaság előtt álló kihívások komplexek és mélyrehatóak. A termelékenység növelése, a technológiai beruházások ösztönzése és a munkaerőpiac rugalmasságának javítása kulcsfontosságú a tartós növekedés és a versenyképesség fenntartásához. A korábbi növekedési modell korlátai egyértelművé teszik, hogy új alapokra kell helyezni a gazdasági fejlődést.
Az energetikai ellátásbiztonság kérdése, a bankszektort érintő adóterhek és az euró bevezetésének lehetséges hatásai mind olyan tényezők, amelyek közvetlenül befolyásolják a gazdaság stabilitását és a vállalatok működését. A kiszámítható üzleti környezet megteremtése és az állam gazdasági szerepének optimalizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a tőke a leghatékonyabb és leginnovatívabb szereplőkhöz jusson el, elősegítve ezzel a gazdasági felzárkózást és a jólét növekedését.
A konferencia rávilágított, hogy a magyar gazdaság újraindításához és a tartós növekedés eléréséhez strukturális változásokra van szükség, amelyek túlmutatnak a rövid távú válságkezelésen. A pénzügyminiszter által vázolt növekedési várakozások, bár biztatóak, csak akkor válnak valósággá, ha a bevezetett intézkedések valóban elősegítik a termelékenység javulását és a versenyképesség erősödését. Az IMF képviselőjének szavai szerint a mélyebb európai integráció és a makrogazdasági stabilitás kulcsfontosságú a régió jövőbeli felzárkózásához.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a jövőbeni gazdasági siker alapja a technológiai beruházások fokozása, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele és egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely támogatja az innovációt és a hatékony tőkeallokációt. Az euró bevezetésének hosszú távú előnyei és a klímaváltozás kihívásainak kezelése mind olyan területek, amelyek stratégiai megközelítést és folyamatos figyelmet igényelnek a gazdaságpolitikai döntéshozóktól és a vállalatoktól egyaránt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása