A svéd gazdaságban a maginflációs mutató, amely az energiaáraktól megtisztított fogyasztói árakat tükrözi, szeptemberben nem mutatott további emelkedést, hanem stagnált. Ez az adat, bár önmagában nem írja felül a svéd jegybank, a Riksbank várható monetáris politikai lépéseit, mégis némileg alacsonyabb lett, mint azt a piaci elemzők és maga a jegybank előzetesen prognosztizálta. A Bloomberg által közzétett információk szerint a friss inflációs adatok ellenére a Riksbank továbbra is egy negyed százalékpontos kamatemelés pályáján maradhat.
A Svéd Statisztikai Hivatal által szerdán nyilvánosságra hozott előzetes adatok részletesen bemutatják a szeptemberi inflációs trendeket. Eszerint az energiaáraktól megtisztított CPIF-mutató éves alapon 0,5 százalékon stagnált a vizsgált hónapban. Ez az érték jelentősen elmaradt a Bloomberg elemzői felmérésében szereplő 0,7 százalékos mediánértéktől, ami egyben a Riksbank saját becslése is volt.
A maginfláció tehát a várakozásoknál enyhébb képet mutatott.
Ezzel szemben a főmutatónak számító teljes CPIF-infláció, amely magában foglalja az energiaárakat is, a várakozásoknak megfelelően emelkedett. Éves összevetésben 1,5 százalékra nőtt szeptemberben, ami több mint kétszerese az előző havi értéknek. Ez a kettős kép – a stagnáló maginfláció és az emelkedő teljes infláció – árnyalja a monetáris politikai döntéshozók helyzetét.
A Riksbank hosszú ideje küzd azzal, hogy az inflációt a 2 százalékos célja közelébe emelje. A CPIF-mutató január óta tartósan a jegybanki cél alatt tartózkodik, ami miatt a Riksbank már egy éve 1,75 százalékon tartja az irányadó kamatot. Ez a kamatszint jelenleg az Európai Unió legalacsonyabb alapkamata, ami a svéd gazdaság sajátos helyzetét tükrözi.
A jegybank monetáris tanácsa a szeptemberi ülésén már jelezte, hogy a gazdasági aktivitás élénkülése, valamint az iráni háborúval kapcsolatos geopolitikai feszültségek és az ebből eredő inflációs kockázatok megnövelték egy idei, 25 bázispontos kamatemelés valószínűségét. Ez a nyilatkozat már előrevetítette a szigorítás lehetőségét, függetlenül a rövid távú inflációs adatok kisebb ingadozásaitól.
Erik Thedéen jegybankelnök akkoriban egy metaforával élt, mondván, hogy bár egyelőre „teljes vitorlával” haladnak, a novemberi kamatdöntő ülésen valószínűleg „csökkenteni kell a vitorlafelületet”. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy a jegybank készen áll a monetáris politika szigorítására, még akkor is, ha a maginfláció friss adatai nem feltétlenül indokolnák azonnal ezt a lépést. A Riksbank tehát továbbra is az inflációs cél elérésére és a gazdasági stabilitás fenntartására törekszik, és ennek érdekében kész beavatkozni a kamatlábak szintjébe, figyelembe véve a szélesebb gazdasági és geopolitikai környezetet.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása